Áttörés a mesterséges intelligenciával, fény derült a rendezetlenség határára

Áttörés a mesterséges intelligenciával, fény derült a rendezetlenség határára
Az 1950-es években George Feher, a Bell Labs fizikusa kísérletsorozatot indított: szilíciumot oltott be foszforral vagy arzénnel, és megfigyelte, hogyan változik az anyag elektromos vezetőképessége. Eleinte az elektronok szabadon áramlottak a kristályrácsban, de ahogy nőtt az adalékelemek koncentrációja, az anyag belső szerkezete egyre rendezetlenebbé vált, az elektronok mozgása pedig hirtelen — egyik pillanatról a másikra — akadályba ütközött, majd teljesen leállt. Ez a viselkedés nem fokozatosan változott, hanem éles átmenettel, mint amikor a víz nulla fokon megfagy. Lényeges hangsúlyozni, hogy ez az éles váltás a fizikusokat a fázisátmenetekhez hasonló, alapvető természeti jelenségekre emlékeztette.

Az Anderson-modell születése

Philip W. Anderson — Feher kollégája — kidolgozott egy modellt az elektronok különös viselkedésének leírására. Célja az volt, hogy szigorúan bizonyítsa: elegendő véletlenszerűség esetén az elektronok mozgása hirtelen, szabadból “beragadt” állapotba (delokalizáltból lokalizáltba) kerül. Ugyanakkor Anderson, ahogy később elmesélte, sosem talált levezethető bizonyítékot a modelljéhez, bár többek között ezért a munkájáért is Nobel-díjat kapott. Azóta is generációk küzdenek a matematikai igazolással.

Az utóbbi év azonban végre áttörést hozott: kutatók új módszerekkel közelítették meg a több évtizedes problémát, és megnyitották az utat nemcsak az Anderson-modell, hanem más, részben véletlenszerű, részben rendezett rendszerek megértése felé is.

Mátrixok és sávszélességek bűvkörében

A modell alapja, hogy az anyagot pontrácsként képzelhetjük el, amelyen az elektronok véletlenszerűen képesek ugrálni. Ha sokat mozognak, az anyag vezető; ha nem, akkor szigetelő. Ezt matematikailag egy mátrix írja le, amelyből az ún. sajátfüggvények segítségével következtethetünk az elektronok viselkedésére.

Tiszta anyagban a sajátfüggvények többnyire kicsik, vagyis az elektron mindenhol nagyjából egyformán tartózkodik. Rendezetlen anyagban azonban Anderson előre jelezte, hogy bizonyos értékeik hirtelen megnőnek, mások pedig nullára csökkennek: az elektron gyakorlatilag “csapdába” esik, tehát lokalizálódik.

A legnagyobb nehézség, hogy ezeknek a speciális (keskeny sávú) mátrixoknak a sajátfüggvényeit szinte lehetetlen kiszámolni hagyományos módszerekkel. A sávszélesség — vagyis az, hogy milyen messze mozdulhat el egy elektron egy lépésben — határozza meg, mennyire lokalizált vagy delokalizált az állapota.

Sávmátrixok esetén, ahol minden elem véletlenszerű, 1990-ben felfedezték, hogy bizonyos (szélesebb) sávszélesség felett még delokalizált az elektron, keskenyebb sávnál viszont már lokalizált, tehát itt is létezik egy határ. Lényeges hangsúlyozni, hogy ebben a variációban az átmenet nem annyira hirtelen, mint az Anderson-modellben, de mégis éles választóvonal húzható.

Az első nagy áttörés: egy dimenzióban

A kutatók az egyszerűség kedvéért először egy egy dimenziós, végtelenül vékony vezetőként képzelték el az anyagot, majd numerikus kísérletekkel megbecsülték a lokalizációs küszöböt. Ezek az eredmények azonban csak jól hangzó, de szigorúan véve nem bizonyított becslések voltak, így továbbra is kihívást jelentettek a matematikusok számára.

Yau professzor és Yin 2008-ban kezdtek dolgozni a problémán, először az egy dimenziós esetre koncentrálva. Hosszú éveken át próbálták bizonyítani, hogy egyre keskenyebb sávoknál is kicsik maradnak a sajátfüggvények (azaz az elektron delokalizált), ahogy a fizikusok jósolták. Kidolgoztak megoldásokat hét dimenzióra is, bár ennek kevés gyakorlati jelentősége van – de matematikai tapasztalatokat nyújtott.


Évekig tartó kudarc és a régi ötlet feltámasztása

Több mint tíz év munka után csupán csekély előrelépést értek el, amikor 2024 tavaszán rájöttek, hogy egy korábban elvetett mátrixtranszformációs módszer meghozhatja az áttörést. Ez a módszer lényegében arról szól, hogy a nehezen kezelhető sávmátrixot egy könnyebben kezelhető verzióra alakítják át, és igazolják, hogy az átalakítás nem érinti lényegesen a sajátfüggvényeket.

Ugyanakkor a transzformált egyenletek bonyolultsága miatt hónapokig tartott, amíg Yin — szinte kétszáz oldalnyi ábrát készítve — rájött a megoldásra, és egyszerűsített egy zavarba ejtően bonyolult képletet. Végül sikerült bizonyítaniuk, hogy ha a sávszélesség valamivel nagyobb a fizikusok által várt határnál, akkor az elektron garantáltan delokalizált marad.

Ez hetven éve a legjelentősebb előrelépés a delokalizáció elméletében.

Kiterjesztés a valódi világra

Miután az egy dimenziós esetet sikerült matematikailag levezetni, a kutatócsoport — Dubova doktorandusz és mások bevonásával — néhány hónap alatt áttörést ért el: sikerült két, majd három dimenzióra is adaptálni az eljárást, így az már a hétköznapi, háromdimenziós valóság modellezésére is alkalmassá vált.

Ebből adódóan az új módszer nemcsak az Anderson-modellre, hanem számtalan más, részben véletlenszerű rendszer elemzésére is ígéretes lehetőségeket kínál. A megközelítés miatt matematikusok és fizikusok egyaránt lelkesednek: korábban ezek a problémák megoldhatatlannak tűntek, most viszont hirtelen kézzelfoghatóvá váltak.

Yin és Fan Yang már tovább is léptek: újabb mátrixosztályokra alkalmazzák az elképzelést, amelyek még inkább hasonlítanak az Anderson-modellhez. Egy júniusi tanulmányban pedig Erdős és munkatársai általánosították az egy dimenziós eredményt, ami így közelebb vihet minket a valódi anyagokban tapasztalható jelenségek megértéséhez.

A kutatók 16 éven át tartó kitartó munkával érték el az áttörést. Most, fél évszázad után végre remény nyílt arra, hogy egyszer matematikailag is teljesen pontosan leírható lesz, hol húzódnak a rendezetlenség éles határai a természetben.

2025, adminboss, www.quantamagazine.org alapján


Legfrissebb posztok

Az Acer legvadabb újdonságai az IFA-n: gamer e-bike, ultrakönnyű laptop és óriásmonitor

MA 22:01

Az Acer legvadabb újdonságai az IFA-n: gamer e-bike, ultrakönnyű laptop és óriásmonitor

🚀 Berlinben, az IFA 2025 kiállításon az Acer megmutatta, milyen jövőt szán a számítástechnikának: több új laptop, egy high-tech monitor és egy szinte sci-fibe illő elektromos bicikli debütált, utóbbi...

A perui színes óriásfalfestmény, amely átírja a történelmet

MA 21:51

A perui színes óriásfalfestmény, amely átírja a történelmet

🌈 Peru északnyugati partvidékén 3 000 éves, elképesztően jó állapotban fennmaradt, sokszínű falfestményre bukkantak régészek. A hat méter hosszú, közel három méter magas, háromdimenziós falfestményen kék, sárga, piros és...

Mesterséges intelligencia hozhat áttörést a segélyhívóknál

MA 21:26

Mesterséges intelligencia hozhat áttörést a segélyhívóknál

Az amerikai 911-es segélyhívó központokban a mesterséges intelligencia (MI) már nem sci-fi: az Aurelian nevű digitális asszisztens valós időben segíti a híváskezelőket több mint egy tucat nagyvárosban. Milyen...

Rejtélyes múlt, aszteroidák után maradt troilitport keresnek

MA 21:02

Rejtélyes múlt, aszteroidák után maradt troilitport keresnek

🚀 A Naprendszer mintegy 4,6 milliárd évvel ezelőtt keletkezett, amikor a Nap körül örvénylő hatalmas gáz- és porfelhőből alakultak ki a bolygók, valamint az aszteroidák is. Az égbolton keringő...

Kutatók szerint a pollen lehet a jövő papírja és szivacsa

MA 20:52

Kutatók szerint a pollen lehet a jövő papírja és szivacsa

🌱 A Szingapúri Nanyang Műszaki Egyetem laboratóriumában látszólag szokványos kutatás zajlik, egészen addig, amíg meg nem pillantjuk a narancssárga-sárga foltokat a köpenyeken – ezek pollenből származnak. A pehelyszerű pollen...

Az Ars Technica cikke olvashatatlan – de miért?

MA 20:25

Az Ars Technica cikke olvashatatlan – de miért?

🔎 Internetezés közben bosszantó technikai akadályokba is ütközhetünk. Az Ars Technica oldal esetében sokan tapasztalják, hogy a böngésző túl sokáig várakozik, az oldal pedig egyszerűen nem tölt be. A...

Malac tüdővel élő férfi, sikeres Starship-küldetés

MA 20:02

Malac tüdővel élő férfi, sikeres Starship-küldetés

Külön figyelmet érdemel, hogy Kínában orvostörténelmet írtak: először sikerült genetikailag módosított sertés tüdejét emberbe ültetni úgy, hogy a szerv kilenc napig életben maradt. Bár a kilökődés tünetei hamar...

Amerikában munkaszüneti nap van, mi tart nyitva, mi zár be

MA 19:52

Amerikában munkaszüneti nap van, mi tart nyitva, mi zár be

2025-ben szeptember 1-jére esik az Egyesült Államokban a Munkaszüneti nap (Labor Day), amely az év egyik legjelentősebb munkavállalói ünnepe. Ez a nap hivatott elismerni a dolgozók, az egyszerű...


MA 19:30

Ősi vírusok élnek bennünk, ők az agyunk valódi ellenségei

Egyáltalán nem hagyható figyelmen kívül, hogy génjeink 40 százaléka lényegében ősi vírusmaradványokból, úgynevezett retrotranszpozonokból áll. Ezek az „ugráló gének” képesek helyet változtatni a genomban, sőt, amikor aktiválódnak, idegsejtkárosodást...