Kvázikristályok, feltárultak az anyagtudomány különleges titkai

Kvázikristályok, feltárultak az anyagtudomány különleges titkai
A kvázikristályok furcsa és lenyűgöző anyagok, amelyeket először 1982-ben fedeztek fel, és azóta is folyamatosan zavarba ejtik a fizikusokat és kémikusokat. Atomjaik szabályos, mégsem ismétlődő láncokba rendeződnek: pentagonok, dekagonok és más alakzatok formájában. Ezek a mintázatok ellentmondanak a megszokott fizikai törvényeknek, és józan ésszel szinte felfoghatatlan, hogyan tudják az atomok „önállóan” megszervezni magukat ilyen matematikailag kifinomult, ám soha nem ismétlődő rendszerbe.

Lehetetlennek vélt szimmetriák

Majdnem egy évtizeddel azelőtt, hogy 1982-ben izraeli kutatók laboratóriumban felfedezték volna az első kvázikristályokat, Roger Penrose brit matematikai fizikus már megalkotta a kváziperiodikus mintázatok ötletét. A Penrose-csempék úgy fedik be a síkot, hogy sehol sem hagynak rést vagy átfedést, ám a mintázat soha nem ismétli önmagát. Ellentétben az egyértelmű, három-, négy- vagy hatszögletű kristályokkal, Penrose-csempéinek tiltott ötszörös szimmetriája van: ötágú mintázatokat alkotnak, jóllehet az ötszögek önmagukban soha nem képesek hézagmentesen fedni a síkot.

1982-ben Dan Shechtman fémötvözetekben ötszörös szimmetriájú, kváziperiodikus atomrendet mutatott ki, amit az anyagtudósok szinte lehetetlennek tartottak. Később Paul Steinhardt és Dov Levine kvázikristálynak nevezte ezt az új anyagcsoportot, és osztályozták a lehetséges szimmetriákat. Shechtman 2011-ben Nobel-díjat kapott a felfedezésért, és időközben a kvázikristályok világszerte kutatók százainak érdeklődését keltették fel.

Alkalmazások és kihívások

Bár a kvázikristályok teljesen lenyűgözik a fizikusokat, csak kevés területen találtak gyakorlati felhasználást. Olyan köztes állapotot képviselnek, amely nem teljesen kristályos, de nem is amorf, és fémjeik általában kevésbé alakíthatók. Állandóan váltakozó szerkezetük miatt tulajdonságaik pontos meghatározása nehéz. Néhány előnyük ugyanakkor kiemelkedő: rossz hő- és elektromos vezetők, tartósak és nem reagálnak könnyen más anyagokkal, így például felmerült már tapadásmentes edények vagy acélerősítésre használt orvosi eszközök bevonataként is. Különleges mintázatuk lehetőséget nyújt hamisítás elleni elemek kidolgozására műalkotásoknál. Fontos tényező, hogy ipari szintű, tömeges előállításukat és pontos megértésüket eddig az alapvető megértésük nehézsége akadályozta.

Ütős új módszerek

A kutatók most kétféle kvázikristályt vizsgáltak, mindkettő fémötvözet, amelynek atomjai harmincoldalú, úgynevezett rombikus triakontaédereket alkotnak. Ezek, akárcsak az ötszögek, nem illeszkednek hézagmentesen, ezért a kváziperiodikus szerkezet magától kialakul. A kutatók röntgendiffrakciós mérésekből ismerték meg ezeknek a kristályoknak az atomi szerkezetét, majd egy korszerű számítási módszert (DFT, sűrűség-funkcionál elmélet) vetettek be. Ez lehetővé teszi az anyag belső energiaviszonyainak (például keménység, stabilitás) előrejelzését.

A DFT-számítások a részecskék számával exponenciálisan nehezebbé válnak, de a kutatók „nanoscooping” módszerrel véletlenszerűen kiválasztott, eltérő méretű (24–740 atomból álló) kvázikristály-darabokat vizsgáltak, ami lehetővé tette, hogy a legkisebbtől a nagyobb darabokig modellezzék az energiamérlegeket. Ezek eddig példátlanul komoly számításokat igényeltek: első ízben használtak exaszintű MI-szuperszámítógépeket, amelyek több mint egymilliárd-milliárd műveletet végeztek másodpercenként.

A felületi és tömbenergia mérlegelése végül azt mutatta, hogy a kvázikristályok ezekben az ötvözetekben valóban termodinamikailag stabilak – vagyis atomjaik nem hajlanak át valamilyen rendezettebb, „energiatakarékosabb” elrendezésbe. Kiderült, hogy a rombikus triakontaéderek, a kvázikristályok építőkövei, alapvetően boldog, tehát energetikailag előnyös formát alkotnak.


Kvázikristályok látványos születése

A részecskék önszerveződésének közvetlen megfigyelése eddig szinte lehetetlen volt, mert az atomok túl aprók ehhez. Ezért a kutatók egy frappáns trükkhöz folyamodtak: mikrométeres méretű Dynabeads (mágneses gömbök) segítségével „nagyban” hoztak létre kvázikristályokat. Ezek a részecskék 10 000-szer nagyobbak az atomoknál, így már mikroszkóppal is jól láthatók. Mágneses és elektromos mezőket használtak, ezért a szerkezetek az origóból kiindulva, mint egy háromdimenziós hókristály, maguktól kibontakoztak.

Ez az eljárás megnyitja az utat a kvázikristályok valós idejű megfigyelése és ipari méretű „kitermelése” előtt. Bár még nem világos, mennyire általánosíthatók a mechanizmusok minden kvázikristályrendszerre, jelentős kreatív lépést jelent megértésük és alkalmazásuk felé.

Új tulajdonságok, új lehetőségek

A kutatások során meglepő fizikai jelenségeket találtak. Japán tudósoknak most először sikerült kvázikristályban antiferromagnetizmust kimutatni – egy olyan mágneses elrendeződést, amely korábban túl szabályosnak tűnt ahhoz, hogy ilyen „szabálytalan” szerkezetben megjelenjen.

Összefoglalva, a kvázikristályok minden irányból – az aperiodikus matematikai csempézésektől a szupravezetés fizikáján át az ötvözetkémiai viselkedésig – izgalmas kutatási területet jelentenek, amelyben matematikusok, fizikusok, kémikusok és művészek egyaránt új inspirációra lelnek. Olyanok, mint a kacsacsőrű emlős: se nem kristály, se nem amorf, kicsit mindkettő, de igazán lenyűgöző.

2025, adminboss, www.quantamagazine.org alapján

  • Te mit gondolsz arról, hogy néha a tudományban a lehetetlennek tartott dolgok is lehetségessé válnak?
  • Te mit tennél, ha egy teljesen szokatlan felfedezéssel szembesülnél, amit senki sem ért igazán?


Legfrissebb posztok

MA 20:35

Az IKEA okosotthonai: olcsó kütyük, meglepő tudás

A Venetian Hotel egyik lakosztályában mutatta be az Ikea legújabb okosotthon-ötleteit, amelyekkel végre a skandináv dizájn és a kedvező ár párosul a legmodernebb technológiával...

MA 20:17

Az MI már portréfotóból is videót varázsol

A Google fejlesztése, a Veo 3.1 MI-modell, már képes portré formátumú képekből is látványos, álló videókat készíteni...

MA 20:02

Jön a Nap szupervihara: elképesztő erejű kitörés készül

Megvizsgáljuk, hogyan bontakozik ki egy szupervihar a Nap felszínén, és milyen következményekkel járhat mindez a Földre és a modern technológiára...

MA 19:49

Az iraki rajtaütés: körözött svéd bűnöző és a gyerekmaffia

Egy 21 éves svéd férfit fogtak el Irakban, akit a Foxtrot nevű bűnszervezet egyik kulcsfigurájaként tartanak számon...

MA 19:33

Az MI-háború a WhatsAppon: Brazília megálljt parancsol a Metának

A brazil versenyhivatal, a CADE kötelezte a Metát, hogy függessze fel új szabályzatát, amely megtiltja harmadik felek MI-chatbotjainak használatát a WhatsAppon...

MA 19:01

Az egyenlő mosdóélmény nyitja: nemsemleges mosdók

🚽 Ha legközelebb koncerten, sportmeccsen vagy zsúfolt eseményen jársz, új mosdómegoldással találkozhatsz: a hagyományos női és férfi mosdók mellett uniszex fülkék is megjelenhetnek...

MA 18:49

Az év zenei eseménye: indul a BTS monumentális világturnéja

Visszatér a BTS – világszerte tombolhatunk A K-pop királyai, a BTS 2026-2027-ben hatalmas világturnéra indulnak, hogy újra meghódítsák a rajongók szívét...

MA 18:34

Az MI és fémvegyületek átírhatják az antibiotikum-fejlesztés szabályait

A gyógyszerfejlesztés új korszakát hozhatja el a robotika és a fejlett kémiai eljárások ötvözése: kutatóknak sikerült több száz fémalapú vegyületet előállítani és tesztelni mindössze egy hét alatt...

MA 18:19

Az űrbéli adatközpont: forradalom vagy pénztemető?

A mesterséges intelligencia robbanásszerű térnyerése és a mind növekvő számítási igény új szintre emelte a technológiai vállalatok versenyét az adatközpontok fejlesztésében...

MA 18:01

Az Insta360 MI-s webkameráival végleg búcsút inthetünk a rossz képnek

📷 Az Insta360 két új, MI-alapú webkamerával, a Link 2 Pro-val és a Link 2C Pro-val tör be a piacra, kifejezetten tartalomkészítőknek, tanároknak és távdolgozóknak...

MA 17:50

Az Ötzi-múmiában halálos vírus lappangott már 5300 éve?

😷 Ötzi, az Alpokban talált híres, 5300 éves jégmúmia és egy 45 000 évvel ezelőtt Szibériában élt férfi is ugyanazzal, magas kockázatú HPV-vírussal voltak megfertőzve...

MA 17:34

Az MI-laborok új hulláma átírja a gyógyszerkutatás szabálykönyvét

🧪 A mesterséges intelligencia villámgyorsan tör be a gyógyszerkutatásba, hogy a fejlesztési időket évekkel rövidítse, miközben nőnek a kutatási költségek...

MA 17:02

Az első holdszálloda: 90 millió forintért alhatsz a Holdon

🌑 Felmerül a kérdés, hogy tényleg eljött-e az űrturizmus ideje, amikor már most lehetőség nyílik lefoglalni egy szobát a Holdon 250 000 dollárért, vagyis nagyjából 90 millió forintért...

MA 16:50

Az első nagy mentőcsomag: 9 milliárd a természetvédelemre

A 2023-ban alapított Superorganism új típusú kockázatitőke-társaságként tűnt fel a színen: kifejezetten olyan startupokat támogat, amelyek elősegítik a biodiverzitás megőrzését...

MA 16:34

A kriptó Indiában: szelfi és GPS nélkül nem megy

📱 India szigorú új szabályokat vezet be a kriptovalutával foglalkozó szolgáltatók számára a csalások, pénzmosás és terrorizmus finanszírozásának visszaszorítása érdekében...

MA 16:18

Az új cukor: édes élvezet bűntudat nélkül

🍰 Az édes élvezetek kedvelőinek jó hír: amerikai kutatók olyan újszerű cukrot fejlesztettek ki, amely megtévesztésig hasonlít a hagyományos kristálycukorra, ám jóval kevesebb hátránnyal jár...

MA 16:01

A briteknél vége az online magánszférának: jön az előzetes cenzúra

A brit kormány jelentősen szigorította az Online Safety Act (OSA) előírásait: 2026...

MA 15:52

Az új Slackbot a munkahelyi MI-forradalom titkos sztárja?

Salesforce teljesen megújította a Slackbotot, hogy a vállalati MI-harcban felvegye a kesztyűt a Microsofttal és a Google-lel szemben...

MA 15:36

Az iPhone Air és a Galaxy S25 Edge párharcának meglepő győztese

Érdemes megvizsgálni, mit jelentenek az új, ultravékony mobiltelefonok a mindennapi használatban...