
Az Ignoroszféra: A Légkör Csaknem Elérhetetlen Rétege
A Föld mesoszférája — 50 és 85 kilométer magasság között — egyfajta légköri senkiföldje: túl magasan van a repülőgépek és meteorológiai ballonok számára, de túl alacsonyan a műholdaknak. Éppen ezért eddig szinte alig vizsgálták, gyakran nevezik egyszerűen ignoroszférának, vagyis az ismeretlenség övezetének. Ez a térség azonban potenciálisan kulcsfontosságú információkat rejthet a Föld légköri folyamatairól.
Fotoforézis: A Napfényen Utazó Korongok Fizikája
Az új eszközök két vékony alumínium-oxid kerámiamembránból állnak, amelyeket apró oszlopok kötnek össze, és több apró lyuk is átfúrja őket. Működésük titka a fotoforézis: a napfény által melegített felszíneken a levegőmolekulák erősebben pattannak vissza, mint a hűvösebb oldalakon, ezáltal felfelé irányuló erő keletkezik. A korongok alsó részét speciális krómréteg fedi, hogy intenzívebben nyeljék el és hasznosítsák a fényt, míg a lyukak elősegítik, hogy a hidegebb részről a melegebb irányába áramoljon a gáz, így kis sugárhajtású gázkiáramlások alakulnak ki.
Laboratóriumi körülmények között, a mesoszféra alacsony légnyomását szimulálva, a korongok energiapótlás nélkül is lebegtek. Fejlesztőik szerint a perforációk és a rétegek elrendezésének alapos modellezése kulcsfontosságú volt ahhoz, hogy akár 6 cm átmérőjű, 0,01 gramm tömegű rakományt – például napelemet, rádiófrekvenciás antennát vagy mikroszkopikus áramkörökkel felszerelt érzékelőt – is a magasba juttathassanak.
Új Légköri Kutatás, Olcsón és Egyszerűen
Az eszköz további előnye, hogy gyártása nagyon olcsó, így a prototípus után tömeggyártásban igazán gazdaságossá válhat. Ezáltal lehetővé válik a nagy felbontású és folyamatos időbeli lefedettségű megfigyelés rendkívül alacsony költség mellett. Szakértők szerint, amíg süt a Nap, ezek a szerkezetek folyamatosan üzemelhetnek; sőt, a poláris nyarakon, amikor a napfény szinte állandó, tartósan a magasban maradhatnak, éjszakánként pedig a földfelszínről kiáramló infravörös sugárzás tartja őket a levegőben.
A Mars Levegőjében és a Jövő Felhőiben
A tervek szerint hosszabb távon ezek a korongok nemcsak a Föld, hanem a Mars elvékonyodott légkörének vizsgálatában is szerepet kaphatnak. A fejlesztőcsapat egyik tagja már céget alapított a technológia kereskedelmi hasznosítására, az első, rakomány nélküli tesztrepülések 2026-ban várhatók.
A nagyobb, aktív mérésekre és komolyabb alkalmazásokra még éveket kell várni: a technológia kiteljesítése és tömeges előállítása jelentős anyagtudományi és gyártási kihívást jelent. Az azonban biztos, hogy a napfény hátán közlekedő korongok új korszakot nyithatnak a légköri kutatásban – akár a Földön, akár a vörös bolygón (Mars).