Mi lehet a titka az univerzum legrejtélyesebb piros pöttyének

Mi lehet a titka az univerzum legrejtélyesebb piros pöttyének
Évmilliárdokkal ezelőtt, amikor a világegyetem csupán néhány százmillió éves volt, egy különös galaxistípus kezdett feltűnni a kozmikus színpadon. Ezek a kicsi, ám rendkívül fényes, vörös pöttyök már évek óta izgalomban tartják a csillagászokat: annyira sűrűek és világosak, hogy egyszerűen nem illenek bele abba a képbe, amelyet eddig a galaxisok és fekete lyukak keletkezéséről alkottunk. A James Webb Űrteleszkóp felfedezte ezeknek a galaxisoknak az univerzum történetében páratlanul kompakt példányait, amelyek eredetéről most új, meglepő elmélet született.

Az első vörös pöttyök születése

Az új kutatás szerint ezek a titokzatos galaxisok nem véletlenül ilyen aprók és fényesek. Lakhelyük: extrém ritka, nagyon lassan forgó sötét anyagból álló „halók”, amelyek a galaxisok csapágyaként szolgálnak. A világegyetem sötét anyaga általában gyorsan pörög, ami lehetővé teszi, hogy a galaxis anyaga kiterjedjen – itt azonban éppen a lassú forgás miatt minden tömeg a középpontba koncentrálódik. Az ilyen környezet elképesztően sűrű galaxisokat eredményez, ahol a csillagok és esetleg a fekete lyukak is szédítő ütemben növekedhetnek.

Érdemes kiemelni, hogy ezek a vörös pöttyök a világegyetem első egymilliárd évének hajnalán jelentek meg, de minden bizonnyal már korábban is léteztek. Bár méretük csupán tizede egy átlagos galaxisénak, ragyogásuk ennek ellenére meghökkentően nagy. Fényük vöröses és szokatlanul tompa, ami valószínűleg azt jelzi, hogy sűrű porfelhők fedik őket, vagy idősebb csillagokat tartalmaznak.

Miből lesz a fekete lyuk?

Azt is régóta vitatják a csillagászok, hogy vajon ezek a galaxisok fényüket valóban csillagoktól nyerik-e, vagy hatalmas, központi fekete lyukakhoz köthető energiakitörések gerjesztik őket. Ha a galaxis közepén valóban egy fekete lyuk lenne, annak egészen elképesztő tömegűnek kellene lennie egy ilyen kicsi galaxisban – ez messze túlmutatna az elméletek jelenlegi határain. Másrészt viszont, ha csak csillagok világítanak bennük, úgy olyan sűrűségbe préselődnek, ami szinte hihetetlen.

Ennek ellenére az új kutatás nem azt próbálja kideríteni, hogy mi is világít ezekben a pöttyökben, hanem azt, hogy hogyan keletkeztek ilyen kicsik és ennyire fényesek. A megoldás a sötét anyag lassú forgásában rejlik: az ilyen halókban 99%-kal kevesebb a forgási energia, mint az univerzum többi részében tapasztalt átlagnál. Ez érthetővé teszi, miért olyan ritkák – csupán minden századik galaxisból lesz ilyen kompakt vörös pötty.

Megválaszolatlan kérdések és újszerű remények

A legújabb vizsgálatok azt is kimutatták, hogy a piros pöttyök csak rövid ideig, körülbelül egymilliárd évig bukkannak fel gyakrabban, mert ahogy az univerzum fejlődik, a sötét anyag halók egyre nagyobbra nőnek, és egyre gyorsabban forognak – így megszűnik a különleges, lassan forgó környezet.

Érdekesség, hogy néhány ilyen pötty spektrumában széles emissziós vonalak láthatók – ez aktív fekete lyukak jele is lehet –, viszont hiányzik belőlük az a röntgensugárzás, amely általában a fekete lyukakra jellemző. A kutatók jelenleg célzott programokat indítanak, hogy részletesebben tanulmányozzák ezeket a különleges pontokat, és hasonló galaxisokat próbálnak találni közelebbi környezetben is – ez segíthet jobban megérteni a galaxisok fejlődését, illetve a fekete lyukak keletkezését.

Ennek fényében ezek a piros kis csodapöttyök kulcsszerepet játszhatnak abban, hogy végre feltárjuk a fekete lyukak és galaxisok legkorábbi történetét az univerzum hajnalán.

2025, adminboss, www.sciencedaily.com alapján


Legfrissebb posztok

MA 22:29

Az amerikai adatközpontok elszívják a klímacélokat

Az amerikai adatközpontok energiaigénye meredeken nő, részben a mesterséges intelligencia (MI) robbanásszerű terjedése és a digitális szolgáltatások ugrásszerű kereslete miatt...

Az MI-cézár rendőrrel fenyegeti a szabályozás híveit?
MA 22:01

Az MI-cézár rendőrrel fenyegeti a szabályozás híveit?

🕵 Az MI fejlesztésének biztonságáért dolgozó ügyvéd, Nathan Calvin kellemetlen estét élt át, amikor egy seriff jelent meg az ajtaján vacsora közben, hogy hivatalos idézést adjon át neki az OpenAI nevében...

Az ingyenes VPN-ek uralma: fertőző appok, kiürített bankszámlák
MA 21:59

Az ingyenes VPN-ek uralma: fertőző appok, kiürített bankszámlák

Az utóbbi időben egyre több rosszindulatú alkalmazás terjed, amelyek ingyenes VPN-nek álcázzák magukat...

Az MI és az adatközpontok visszavetik a klímacélokat
MA 21:30

Az MI és az adatközpontok visszavetik a klímacélokat

Az Egyesült Államokban rohamosan növekszik az adatközpontok energiaigénye, amit a magas földgázárak és a mesterséges intelligenciához (MI, angolul artificial intelligence) kapcsolódó villamosenergia-igény is fokoz...

Itt az új PlayStation, mesterséges intelligenciával jön a grafikai forradalom
MA 21:01

Itt az új PlayStation, mesterséges intelligenciával jön a grafikai forradalom

🎮 Az AMD és a Sony közösen fejlesztett PS6 chipje, a Project Amethyst, teljesen újradefiniálja a jelenlegi grafikus feldolgozási folyamatokat...

Az algák túlélési trükkje kevés szén-dioxid mellett
MA 20:59

Az algák túlélési trükkje kevés szén-dioxid mellett

A tengeri mikroalgák bolygónk szénkörforgásának meghatározó szereplői: a fotoszintézis révén évente több tízmilliárd tonna szenet kötnek meg, és a Föld elsődleges szervesanyag-termelésének közel felét adják...

Az Egyesült Királyság rászállt a Google-ra: kitárulhat a keresőpiac
MA 20:30

Az Egyesült Királyság rászállt a Google-ra: kitárulhat a keresőpiac

A brit versenyhivatal mostantól stratégiai piaci státusszal ruházta fel a Google-t, ami komoly eszközöket ad a hatóság kezébe, hogy beleszólhasson a keresőóriás működésébe...

MA 20:00

Az Aisuru DDoS botnet rommá veri az amerikai netet

A világ legnagyobb és legveszélyesebb botnet-hálózata, az Aisuru, mostanra szinte teljes tűzerejét amerikai internetszolgáltatók – például az AT&T, a Comcast és a Verizon – fertőzött okoseszközeiből nyeri...

Mit árul el a fehérjekészlet az élesztőmutációk rejtett hatásairól
MA 20:00

Mit árul el a fehérjekészlet az élesztőmutációk rejtett hatásairól

🧠 Az élővilágban alig akad olyan génállomány, amelyben ne fordulnának elő kisebb-nagyobb mutációk...