
A vírus eredete és terjedése
Először is érdemes kiemelni, hogy a madárinfluenza korábban leginkább a baromfik körében volt ismert, most azonban vadmadarak közvetítésével jutott el a szarvasmarhákhoz. Ez az első olyan kórokozó az USA-ban, amely ekkora léptékben fertőzte meg a tejipart közel 100 éve. Az új helyzethez való alkalmazkodás jelentős nehézségekbe ütközik, hiszen a betegség a jelenlegi módszerekkel nehezen észlelhető, jelenthető és kezelhető.
A szakértők szerint a tehenek eredeti fertőződése fertőzött takarmánnyal vagy vízzel történhetett, amelyeket vadmadarak szennyeztek be, de elképzelhető a cseppfertőzés vagy a tárgyak útján történő terjedés is. Ha egy állat elkapja a vírust, az továbbadhatja a többi tehénnek, különösen mivel a vírus jellemzően megtelepszik a tejelő szarvasmarhák tőgyében és légútjaiban. Ez azt jelenti, hogy mind légúti váladékkal, mind fertőzött tejjel továbbterjedhet a járvány az állományon belül.
Ennek ellenére a pontos átadási módok még mindig nem tisztázottak: a kutatók jelenleg is adatokat gyűjtenek arról, hogyan terjed tehénről tehénre, és milyen egyéb utakon juthat át más állatfajokra vagy akár emberekre.
Különös kockázat a tejiparra és a fogyasztókra
Kiemelendő, hogy a pasztőrözés továbbra is hatékonyan elpusztítja a vírusokat, így a tej és a tejtermékek a jelenlegi kutatások szerint biztonságosan fogyaszthatók, akárcsak a megfelelően hőkezelt marha-, baromfi- és tojástermékek. Ezt a megnyugtató eredményt több USA Mezőgazdasági Minisztérium által végzett vizsgálat is alátámasztotta.
Azonban a termelés visszaesése, a logisztikai fennakadások, valamint a betegséggel járó többletköltségek növelték a tejtermékek és húsfélék árát a boltokban. Az emelkedő árak mellett a farmok működése, a dolgozók egészsége és az egész iparág egyre bizonytalanabbá vált.
A tehenészet, mint ökoszisztéma
A tejipari telepek összetettsége tovább nehezíti a helyzetet. A farmon élő állatok, madarak, macskák, rovarok, emberek, de még a víz, gépek, alomanyag és járművek is szorosan összefonódnak. Ezek együtt folyamatosan kölcsönhatásban álló ökoszisztémát alkotnak, amelyben a fertőzés könnyen utat találhat magának.
A szakemberek szerint csak egy egységes, úgynevezett One Health – vagyis Egészség mindenkinek – megközelítéssel lehet hatékonyan fellépni a járvány ellen. Ez azt jelenti, hogy az állatok, az emberek és a környezet egészségét egyetlen nagy hálózat részeként kell kezelni.
Emberi egészségügyi kockázatok és mentális terhek
Eddig 70 igazolt humán H5N1-es fertőzést regisztráltak, többségében olyanoknál, akik szarvasmarhával vagy baromfival dolgoztak. Ezek a megbetegedések általában enyhe lefolyásúak voltak, főként kötőhártya-gyulladást vagy enyhe influenzaszerű tüneteket okoztak.
Az emberek fizikai megbetegedésein túl súlyos pszichés és szociális terhek is felléptek: a farmmunkások ki vannak téve az egészségügyi ellátáshoz való korlátozott hozzáférésnek, míg az állatorvosok és gazdák megnövekedett munkaterheléssel, pénzügyi nehézségekkel és érzelmi stresszel kénytelenek szembenézni.
A fertőzés nemcsak a tejágazatra jelent fenyegetést, hanem a baromfitartókra is: eddig több mint 28 millió szárnyast kellett elpusztítani csaknem 100 telepen. A szarvasmarhákból baromfikba történő terjedés pontos módja azonban továbbra sem ismert teljesen.
Van-e esély egy újabb, nagy emberi járványra?
Jelenleg nem lehet pontosan tudni, hogy a H5N1 vírus képes-e olyan mutációkra, amelyek révén közvetlenül emberről emberre terjedve világjárványt (pandémiát) indítana el. A kutatók aggódnak, hogy amíg nem sikerül féken tartani a terjedést, a veszély tovább nő.
Mik a lehetséges megoldások?
A járvány visszaszorításához a tejipari lánc minden szereplőjére szükség van, összehangolt fellépéssel: szigorítani kell a biobiztonsági előírásokat, széles körű szűrési és jelentési rendszert kell bevezetni, illetve új kontrollintézkedéseket és védőoltási programokat kell mérlegelni – természetesen úgy, hogy közben a termelők megélhetését is védeni kell.
Az egyik szerkesztőségi ajánlás szerint a három legfontosabb lépés a következő:
1. A H5N1-et egészségügyi vészhelyzetnek kell nyilvánítani, országos, ingyenes szarvasmarha- és vágómarha-vizsgálati programot kell indítani, a farm- és tejipari dolgozók tesztelését el kell rendelni, állatvédő vakcinákat és kártérítési rendszert kell bevezetni.
2. A CDC országos szennyvízmonitorozási programját ki kell terjeszteni a H5N1 kimutatására különféle gazdaállat-fajokból.
3. H5N1 elleni védőoltást kell biztosítani mindazoknak, akik átestek a fertőzésen, továbbá országos oltási tervet kidolgozni.
Összegzés
Összefoglalva, a jelenlegi H5N1-járvány világosan rávilágít arra, hogy az állatállomány, a tejipari dolgozók, a gazdák és közvetve minden fogyasztó egészsége szorosan összefügg. Az Egységes Egészség (One Health) szemlélet szerinti együttműködés – amelyben a gazdák, állatorvosok, hatóságok és a tudomány képviselői összefognak – nélkül nincs hatékony válasz sem a mostani kihívásokra, sem a jövő fenyegetéseire.