Az ősi fény, ami zavarba hozza a kozmológiát – a JWST felfedezései

Az ősi fény, ami zavarba hozza a kozmológiát – a JWST felfedezései
A James Webb űrtávcső (JWST) 2021 végi indítása óta az Univerzum legkorábbi, eddig ismeretlen korszakait kutatja, egyre inkább felforgatva mindazt, amit a csillagok és galaxisok születésének történetéről eddig gondoltunk. Eddigi legtávolabbi megfigyelései során a kutatók nemrég kilenc új fényforrást azonosítottak: ezek közül hat a 17-es vöröseltolódásnál, három pedig a 25-ös vöröseltolódásnál helyezkedik el, vagyis 200–100 millió évvel az ősrobbanás után keletkeztek. Ez sokkal mélyebb betekintést ad, mint bármely korábbi adat. Ennél a korszaknál azonban elméletileg még egyetlen csillag vagy galaxis sem létezhetett volna, így a felfedezés alapjaiban kérdőjelezi meg a galaktikus eredettörténetünket.

Miért zavarba ejtőek ezek a fényforrások?

Külön figyelmet érdemel, hogy ezekből a forrásokból kékes, ultraibolya fényt észleltek, amelyet eddig az első, óriási csillagok tipikus kibocsátásának tartottunk. Ezek létrejötte azonban a jelenlegi csillagfejlődési modellek szerint lehetetlen ilyen rövid idő alatt – hiszen a világegyetem ezen szakaszában a gáz még túlságosan forró volt ahhoz, hogy csillagközi felhőkké sűrűsödjön, majd gravitációsan összeomoljon. A csillagok és galaxisok kialakulásához először sötét anyagból álló szerkezeteknek kellett megjelenniük, melyek gravitációja odavonzotta és lehűtötte a gázt. Ez a folyamat azonban sok százezer évig elhúzódik – jóval tovább tart, mint a most szóban forgó 100–200 millió éves időablak.

Korábbi felfedezések és a James Webb űrtávcső szerepe

A JWST előtt a legkorábban biztosan azonosított galaxisokat a Hubble űrteleszkóp (HST) segítségével találták, ezek a kilences vöröseltolódásnál voltak, vagyis 500–600 millió évvel az ősrobbanás után keletkeztek. A JWST első évében főként ezeket a korábban ismert galaxisokat igazolta vissza, ám amint 2022 nyarán megkezdte a galaxisjelöltek keresését még ennél is korábbi korszakokban, egyre több, szokatlanul nagytömegű és korukhoz képest túl sűrű galaxis jelent meg a felvételeken. Ez sok magyar csillagász számára sem fér bele a jelenlegi elméletekbe.

Az új, kilenc forrásból álló minta a JWST NIRCam kamerájának több mint százórányi felvétele alapján született, és több mint 80 000 objektum vizsgálata után választották ki őket. Ezek egy része pontszerű, más részük elnyújtottabb – emiatt a kutatók most próbálják kideríteni, vajon valóban ilyen messze vannak-e, vagy akár közelebbi galaxisokról, illetve más szennyező forrásokról lehet-e szó. A végső választ csak a spektroszkópia adhatja majd meg, amikor a fényüket hullámhossz szerint lebontva is ellenőrzik.

Mi lehet az ősi fény forrása? – Az ősi fekete lyukak elmélete

Mindezek ellenére a legvalószínűbb magyarázatként a kutatók egy új hipotézist is megfogalmaztak: nem az első csillagok világították be az Univerzum hajnalát, hanem az úgynevezett primordiális, vagyis ősi fekete lyukak. Ezek a fekete lyukak az ősrobbanás utáni első másodpercekben keletkeztek, amikor az Univerzum térfogatának növekedése, az infláció, extrém gyors tempóban tágította a teret. Kezdetben ezek az objektumok aprók (akár atomnyi méretűek) voltak, de 100 millió év alatt akár a Nap tömegének 10 000-szeresét is elérhették – hasonlóan a galaxisok mélyén ma is található szupernehéz fekete lyukakhoz.

Egy ilyen fekete lyuk környezetében a gáz gyorsan felforrósodik, intenzív sugárzást bocsát ki, amely távolról megtévesztően hasonlíthat egy óriáscsillag fénykibocsátására. A JWST jelenlegi képei alapján így nehéz megmondani, melyik elmélet a helyes, de a fényforrások alakja is árulkodó lehet: ha a feltételezett galaxis inkább pontszerű, valószínűbb a fekete lyuk magyarázat, míg ha elnyújtott, akkor inkább csillagokból áll.

A kutatócsoport szerint a kilenc fényforrás mintegy 30 százaléka lehet összhangban azzal, ahogy egy ősi fekete lyuk kinézhet. A döntő bizonyítékot azonban csak a kozmikus háttérsugárzás részletesebb vizsgálata hozhatja meg. Ha ezek a fekete lyukak valóban léteztek, hatással kellett legyenek a mindössze 380 000 évvel az ősrobbanás utáni háttérsugárzás szerkezetére is – ezt azonban a jelenlegi mérési technikák finomsága még nem éri el, így ezek a részletek most még rejtve maradnak.


Miért fontos mindez, és mi lehet a következő lépés?

Összefoglalva, a JWST egészen új kérdéseket vet fel a csillagok, galaxisok, sőt, a szupernehéz fekete lyukak keletkezéséről is. A legtávolabbi, legkorábbi fényforrások jóval előbb jelentek meg, mint azt korábban gondoltuk. Az ősi fekete lyukak elmélete nemcsak ezt magyarázhatja, hanem a legnagyobb galaxisok közepén ülő óriás fekete lyukak eredetére is választ adhat. Bár a JWST megfigyelései már most a műszer határait feszegetik, csak a következő évek részletesebb spektroszkópiai és háttérsugárzás-térképei adhatnak végső választ arra, tényleg az ősi fekete lyukak világították-e be az Univerzumot az első csillagok előtt. Egy biztos: a galaxisok és fekete lyukak történetének első fejezetét újra kell írni.

2025, adminboss, www.scientificamerican.com alapján


Legfrissebb posztok

A klímaváltozás nyara: hőség, áradás, tűzvihar mindenütt

MA 11:26

A klímaváltozás nyara: hőség, áradás, tűzvihar mindenütt

🔥 2025. augusztus eleje van, de ez az évszak máris a szélsőséges időjárás és pusztító természeti csapások sorával írta be magát az északi félteke történetébe. A globális átlaghőmérséklet tavaly...

Sokk: Elolvadnak a gleccserek, veszélyben a Föld vízkészlete!

MA 11:01

Sokk: Elolvadnak a gleccserek, veszélyben a Föld vízkészlete!

Az elmúlt négy évben minden eddiginél több jeget veszítettek a gleccserek Washington államban, Montanában, Brit Columbiában, Albertában és a Svájci Alpokban. Egy friss kutatás szerint 2021 és 2024...


MA 10:52

Az űrből figyelik, mikor gyullad meg az erdő

Valódi technológiai forradalom zajlik a tűz elleni harcban: világszerte több mint 100 új, vad- és erdőtüzekkel kapcsolatos technológiát fejlesztettek ki az utóbbi években. Megjelentek a személyzet nélküli, MI-alapú...

A szkinkek intelligens túlélőtrükkje: kígyóméreg-állóság

MA 10:40

A szkinkek intelligens túlélőtrükkje: kígyóméreg-állóság

Ausztrália fő szkinkfaja, a nagy szkink (Bellatorias frerei) döbbenetes evolúciós trükköt mutatott be: ugyanazt a genetikai mutációt fejlesztette ki, amely a mézevő borzot (ratel, honey badger) is ellenállóvá...

A WhatsApp új trükkje a csalók ellen

MA 10:26

A WhatsApp új trükkje a csalók ellen

🔒 A WhatsApp új biztonsági funkcióval védi a felhasználókat, hogy könnyebben felismerjék a csalásokat, amikor egy idegen hozzáadja őket egy csoporthoz. A frissítéskor egy áttekintő kártya jelenik meg, amely...

A kanadai bank online rendszerei leálltak – az ügyfelek dühösek

MA 10:13

A kanadai bank online rendszerei leálltak – az ügyfelek dühösek

😡 Több mint 2,4 millió ügyfél és 30 000 dolgozó érintett országszerte, miután a Kanadai Nemzeti Bank (Banque Nationale du Canada), az ország hatodik legnagyobb kereskedelmi bankja, reggel váratlan online...

Az MI hadművelet: McDonald’s nagy dobása Indiában

MA 10:00

Az MI hadművelet: McDonald’s nagy dobása Indiában

🚀 A McDonald’s 2027-ig megduplázza mesterségesintelligencia-befektetéseit, és Indiát kulcsfontosságú fejlesztési központtá teszi. Az amerikai gyorsétteremlánc már több száz éttermet üzemeltet az országban, és idén Hyderabadban globális irodát nyitott, amely...

Az Appalachok alatt lapuló forró óriásbuborék New York felé tart

MA 09:53

Az Appalachok alatt lapuló forró óriásbuborék New York felé tart

 volcano; A Föld mélyén, az Appalache-hegység alatt egy gigantikus, extrém forró kőzetből álló „buborék” mozog lassan délnyugat felé – a kutatók szerint ez a képződmény nagyjából 80 millió éve,...

Az olcsó Ford villanyautók forradalma már a küszöbön áll

MA 09:40

Az olcsó Ford villanyautók forradalma már a küszöbön áll

A Ford elnök-vezérigazgatója, Jim Farley a legutóbbi pénzügyi jelentésben jelentette be, hogy hamarosan bemutatják az új, megfizethető villanyautó-család terveit, amely szerinte igazi „T-modell-pillanat” (Model T moment) a vállalat...