
Kiemelkedő adatok Svédországból
A kutatók több mint húsz éven át 2,4 millió születést elemeztek Svédországban. A vizsgált időszakban mintegy 375 000 gyermek született császármetszéssel, ezek közül 213 000 esetben előre tervezett beavatkozás történt, vagyis a műtét még a vajúdás megkezdése előtt zajlott. A vizsgált gyermekek közül körülbelül 1200-nál (azaz 0,05%-nál) alakult ki akut limfoblasztos leukémia. A kutatás szerint azok a gyerekek, akiknél tervezett császármetszést végeztek, 21%-kal nagyobb eséllyel lettek ALL-betegek később, mint természetes úton született társaik. Különösen fontos kiemelni, hogy a veszély leginkább a 0–5 éves korosztályban mutatható ki.
Miért jelenthet nagyobb kockázatot a császármetszés?
A jelenség hátterében több elmélet is áll. A legkézenfekvőbb magyarázat szerint a császárral született babák kevesebb „jó” baktériummal találkoznak a világrajövetel pillanatában, mint a természetes úton születők, hiszen kimarad az életükből az anyai hüvely mikroflórájával való találkozás. A másik kiemelt szakmai magyarázat, hogy a császárral született újszülöttek kimaradnak abból a rövid, de fontos stresszhormon-expozícióból, amely a vajúdás alatt éri a babákat. Ez a hormonális „sokk” akár aktiválhat pre-leukémiás sejteket a szervezetben. Hasonló hatást figyeltek meg a kutatók, amikor gyermekkori leukémia kezelése során kortizol-alapú gyógyszereket alkalmaztak, amelyek a szervezet saját stresszhormonjaihoz hasonlítanak.
Nem minden császár egyforma
A kutatók különbséget tettek a tervezett („elektív”) és akut („sürgősségi”) császármetszések között. Az akut császármetszéseket valamilyen közvetlen veszélyhelyzet (például magzati distressz) indokolja, míg a tervezett császárt gyakran előre eldöntik orvosi okokból vagy a szülő kérésére. Mindazonáltal csak a tervezett császár mutatott jelentős összefüggést a gyermekkori leukémia kockázatával – az akut, azonnali szükséghelyzetben végzett beavatkozás nem növelte érdemben a leukémia rizikóját, ám ezekből jóval kevesebb fordult elő, így nehéz pontos következtetéseket levonni.
Számítanak-e más tényezők?
A kutatás figyelembe vette az anyai életkort, a túlsúlyt, a cukorbetegséget, sőt a születési rendellenességeket is. Ismert, hogy a 35 év feletti anyai életkor vagy bizonyos környezeti tényezők, mint a sugárzás, szintén befolyásolhatják az ALL előfordulását. Ugyanakkor a statisztikai elemzés során továbbra is jelentős maradt a tervezett császárral járó plusz kockázat.
Mit jelent ez a szülőknek és az orvosoknak?
A császármetszés gyakran életmentő beavatkozás, sok esetben elengedhetetlen, például ha az anya egészségi állapota indokolja, vagy a magzat veszélyben van. Ezekben az esetekben különösen fontos hangsúlyozni, hogy nem szabad felesleges kételyt kelteni: a császármetszés előnyei messze meghaladják az elméleti ALL-kockázatot. Ugyanakkor, ha a császármetszést nem orvosi okból, hanem választás alapján végzik, érdemes tudni erről a lehetséges, bár viszonylag csekély kockázatról.
Van ok az aggodalomra?
Az adatok alapján megállapítható, hogy bár a tervezett császármetszés statisztikailag emeli a gyermekkori leukémia előfordulásának esélyét, a tényleges esetszám továbbra is elenyésző. További kutatásokra van szükség annak tisztázásához, hogy más országokban, eltérő demográfiai és környezeti viszonyok között mennyire befolyásolja a tervezett császármetszés az ALL előfordulását. Mindazonáltal a szülés módjáról szóló döntésnél érdemes szem előtt tartani, hogy a beavatkozás hosszabb távú hatásai is lehetnek, még ha ezeknek a kockázata egyénenként alacsony is.