Sópermetezés és felhők a világűrből
A Washingtoni Egyetem Tengeri Felhő Világosítási Programjának (University of Washington Marine Cloud Brightening Program) 2023-as jelentése kiemelte: ilyen méretű kísérleteknél a felhőzet változásai már az űrből is mérhetőek lennének. A nagyléptékű teszt csak akkor valósult volna meg, ha az előzetes, Alamedában végzett próbálkozás sikeres lett volna, ám az végül kudarcba fulladt. A csapat mindenesetre már kapott állami támogatást, és reménykedett abban, hogy kormányzati szállítóeszközöket is használhatnak.
Titkolózás és aggályok
Fontos megjegyezni, hogy a program vezetői, köztük a SilverLining Alapítvány és az SRI International, nem válaszoltak arra, hol tart most a nagyszabású kísérlet. A program igazgatója hangsúlyozta: céljuk nem az időjárás vagy az éghajlat megváltoztatása, hanem a technológia kutatása, és egyelőre nem terveznek éghajlatmódosító nagykísérletet.
Ettől függetlenül több szakértő felhívta a figyelmet arra, hogy a kutatók sem a helyi közösségekkel, sem a jogalkotókkal nem egyeztettek a teszt megkezdése előtt. Sokan a második kísérlet tervezett méretén is meglepődtek.
Megosztott tudományos közösség
Világszerte több mint 575 tudós támogatja a geoengineering-tevékenységek betiltását, mert megítélésük szerint ezeket nem lehet igazságosan és hatékonyan szabályozni. Ugyanakkor egyes kutatók szerint az éghajlatváltozás veszélyei miatt muszáj megfontolni biztonságos, jól szervezett teszteket. David Keith szerint, ha minden vitatott témához globális egyetértést várnánk el már a kutatás megkezdése előtt, nem lenne tudományos előrelépés.
Összefoglalva elmondható, hogy bár az ilyen vizsgálatok tudományosan megalapozottak, a mostani próbálkozás sem okozott volna valós időjárási hatásokat, hiszen a Föld közel harmadát így is felhők borítják.