
Különleges szívsejtek
A testünk sejtjei azért osztódnak, hogy pótolják az elöregedett vagy sérült társaikat. Ez a folyamat, vagyis a sejtosztódás, azonban minden szövettípusban más ütemben zajlik: például a bőr vagy a haj folyamatosan megújul, míg a csontváz húsz év alatt teljesen kicserélődik. A sejtosztódás során a DNS megkettőződik, és ha ebben hiba lép fel – például káros vegyi anyagok, sugárzás vagy véletlenszerű mutáció miatt –, a szabálytalanul osztódó sejtekből akár rákos sejtek is kialakulhatnak. Többek között ezért olyan gyakoriak a bőrdaganatok, hiszen a bőrsejtek gyakran osztódnak, és gyakran érik őket külső behatások.
Nem elhanyagolható tényező, hogy a szív felnőttkorban nagyon ritkán osztja meg sejtjeit: a szívizomsejtek több mint fele az élet végéig ugyanaz marad. Így a szívben lévő sejteknek csak ritkán van esélyük hibázni a genetikai anyag megkettőzése során, szemben a gyorsan cserélődő szövetekkel.
Nehéz eljutni a szívig
A szív ráadásul jól védett helyen, a mellkasban található, így alig érik olyan rákkeltő tényezők, mint az UV-sugárzás vagy a belélegzett mérgek. Ez tovább csökkenti a daganatos sejtek kialakulásának kockázatát.
Ugyanakkor ez a „védelem” a szív egyik legnagyobb hátránya is: a szívsejtek nehezen pótolhatók, így a szív rosszul regenerálódik például infarktus után, szemben más szervekkel.
Mi történik, ha mégis kialakul szívrák?
A szív daganata legtöbbször úgy jön létre, hogy más szervekből átterjednek a rákos sejtek – ezt nevezzük áttétnek (metasztázisnak). Többek között bőrből, tüdőből vagy a mellüregi szervekből származó rák terjedhet át a szívre, de ez is nagyon ritka. Amikor azonban ilyen előfordul, a szívtumorok általában súlyosak és nehezen kezelhetők. Egy amerikai kutatás 100 000 szívrákos beteg adatait vizsgálva kimutatta, hogy azok, akiknél sikerült műtéti úton eltávolítani a tumort, jobb túlélési eséllyel bírtak, mint azok, akiknél erre nem került sor.
Az eredményes kezeléshez nemcsak sebészi beavatkozás, hanem akár palliatív terápiák is hozzájárulhatnak, amelyek enyhítik a tüneteket, és a test-lélek egységére is figyelmet fordítanak.
A szív regenerációja: mit tanulhatunk ebből a ritka daganatból?
A kutatók számára a szívsejtek osztódásának vizsgálata kulcsfontosságú lehet: segíthet megérteni, miért nem képes a szív megfelelően regenerálódni sérülés, például infarktus után. Éppen ezért a legújabb technológiák, mint például a vérsejtek szívsejtté alakítása és a szív “minimodelljeinek” (szervmodellek) fejlesztése a laborban, új utakat nyitnak a kardiológiában és akár a szívdaganatok kezelésében is.
Érdekesség, hogy annak titka, miért NEM alakul ki rák egy adott szervben, éppen olyan értékes tudományos kérdés, mintha azt kutatnánk, hogyan jön létre ott a daganat. Végső soron mindkét válasz a szívünk mélyén található.