Mi történhet a Holddal?
Nem hagyható figyelmen kívül, hogy a legfrissebb megfigyelések alapján a Holdba csapódás valószínűsége 3,8%-ról 4,3%-ra nőtt. Ez ugyan nem tűnik magasnak, mégis elég jelentős ahhoz, hogy a tudomány komolyan foglalkozzon vele. Amennyiben bekövetkezik az ütközés, a Holdon egy körülbelül 1 kilométer átmérőjű kráter keletkezne, amely az elmúlt 5000 év legnagyobb becsapódása lenne. A robbanás akár 100 millió kilogramm holdkövet és port is az űrbe lökhet, sőt, a felvillanást szabad szemmel is látni lehetne néhány másodpercig.
A földi hatások
Különösen említést érdemel, hogy a szétrepülő holdpor szemcséi – 0,1 és 10 milliméter között – akár hetekkel a becsapódás után is elérhetik a Földet, és intenzív, látványos meteorhullást okozhatnak. Az ilyen részecskék a légkörünkben könnyedén elégnek, tehát az emberekre nem jelentenek veszélyt, de az űreszközök számára komoly károkat okozhatnak: a műholdak néhány nap alatt akár 10 évnyi normál meteoresőnek megfelelő terhelést is kaphatnak. Habár ez kieséseket okozhat a műholdas kommunikációban és navigációban, elsősorban az üzemeltetők számára okozhat fejfájást.
Van ok a Holdon aggódni?
A Holdon sem lenne veszélytelen a helyzet: az ottani kutatóállomásokra és esetleg jelen lévő űrhajósokra a kisebb törmelékek is veszélyesek lehetnek, hiszen a Holdnak nincs védő légköre. A fentiek tükrében a lehetséges becsapódás több szempontból is komoly kihívásokat jelenthet az űrkutatás és a távközlés világában – még akkor is, ha közvetlenül a Föld lakóinak nem kell aggódniuk.
