Kísérletek az irányítás visszaszerzésére
Azóta a mérnökök földi optikai és rádióteleszkópokat alkalmaztak, hogy figyeljék a szonda helyzetét és tengelyek körüli forgását. Különböző nemzetközi rádióantennák is próbáltak jelet fogni, ám a Holdtól egyre távolabb sodródva a kommunikáció csak gyengülne – ha egyáltalán valaha is helyreáll. Az újabb számítások szerint július közepéig érdemes próbálkozni, mivel ilyenkor a fényviszonyok talán elegendő áramot biztosítanának az akkumulátorok feltöltéséhez és a rádió újraindításához. Ha azonban addig sem sikerül kapcsolatot teremteni, el kell gondolkodni a küldetés befejezésén.
A kihagyott lehetőség
A 200 kg-os Lunar Trailblazer eredetileg arra készült, hogy nagy felbontású térképet készítsen a Hold felszínéről, és vízlelőhelyeket derítsen fel, vizsgálva azok elhelyezkedését, mennyiségét és formáját. A tervek szerint 100 km-re keringett volna a felszíntől. A projekt a NASA SIMPLEx (Kis innovatív küldetések bolygókutatásra; Small Innovative Missions for Planetary Exploration) versenyének keretében indult, ahol az olcsó és kockázatos mellékküldetések is részt vehetnek. Ezeknél lazábbak a követelmények, de éppen ezért könnyen kárba veszhet a munka.
