Új tesztek és változások
A tervek ismerősnek tűnhetnek, de több fontos újdonság is színesíti a mostani küldetést. A Starship hővédő pajzsáról szándékosan eltávolítottak néhány hővédő kerámialapot, különösen olyan felületeken, ahol ezek közvetlenül a rozsdamentes acél vázra vannak erősítve, tartalék hőelnyelő réteg nélkül. Ezzel a lépéssel a mérnökök célja, hogy stressztesztnek vessék alá a rakétatest sérülékenyebb pontjait – azt vizsgálva, hogyan bírják a 1430 Celsius-fokos visszatérési hőmérsékletet.
Ettől függetlenül, a mostani repülésen nincs szó kísérleti fémes lapok alkalmazásáról. Ezeket a korábbi tesztrepülés során már kipróbálták, amikor bár a hajó sikeresen az Indiai-óceánba csapódott, a leszállást rögzítő kamerák narancssárgás elszíneződést mutattak az oxidálódó fémes burkolat miatt. A fémes lapokat eredetileg azért tesztelték, hogy ellenállóbbak-e az extrém visszatérési körülményeknek, mint a kerámia megoldások. A tapasztalatokat beépítve most a kerámia pajzs kialakítását fejlesztik tovább, mivel bármilyen sérülés újbóli javítást igényelhet, ami lassíthatja a gyors, teljes körű újrahasználhatóság elérését.
Manőverek és irányítás – a visszatérés trükkje
Az egyik új tesztcél egy úgynevezett dinamikus sodródásmanőver lesz a visszatérés végső fázisában. Ez a mozdulat elengedhetetlen a jövőbeni Starship-visszatéréseknél, amikor a hajó a Starbase (indítóállás) felé veszi az irányt. Ezzel tesztelik a szubszonikus vezetési algoritmusokat, vagyis azt, mennyire irányítható pontosan az űreszköz földközelben.
A mostani repülés másik lényeges eleme, hogy ismét bevetnek egy már repült – most először újrahasznosított – Super Heavy rakétát. Az 5000 kg tömegű Booster 15 már márciusban visszatért, leszállási manőverének végén a Starbase indítótorony karjai fogták el. Most az új leszállási program szerint a 33 Raptor hajtóműből először 13, majd 5, végül 3 működik egyszerre a landolás utolsó szakaszaiban. Ez arra utal, hogy a többlépcsős hajtómű-leállás növeli a biztonságot, és hozzájárulhat a hibák kivédéséhez.
Következik a Starship V3 – Az igazi áttörés felé
A tesztek után a SpaceX már a következő generációs Starship V3 repülésére készül, amellyel végre alacsony Föld körüli pályát céloznak meg – és ezzel beindulhat az új, nagyobb Starlink műholdak indítása is. A V3 lesz az első, amely képes űrbéli tankolásra, ami alapvető elvárás a Holdra és Marsra vezető hosszú távú küldetésekhez, hogy teljesítse Musk Elon nagyszabású célkitűzéseit.
Várhatóan 2026 elején indulhat el az első ilyen fejlesztett Starship egy új indítópadról, ahol jelenleg is folynak a végső szerelési és tesztelési munkák. Ha a következő, 13. tesztrepülésen minden a tervek szerint halad, a Starship hamarosan alacsony Föld körüli pályára emelkedhet, új korszakot nyitva a kereskedelmi űrutazásban.
