Az új űrtávcső: remények és akadályok
A HabWorlds az első olyan, a NASA által tervezett zászlóshajó-kategóriás űrtávcső lesz, amelynek elsődleges küldetése földszerű bolygók feltérképezése Naphoz hasonló csillagok körül – magyarán: Föld-ikreket keresünk a galaxisban. Kiemelendő, hogy az űrtávcső képes lesz ezeknek a bolygóknak a halovány fényét elválasztani szülőcsillaguk vakító ragyogásától, így valóban megláthatjuk őket.
Ehhez azonban nemcsak elképesztő mérnöki kihívásokat kell megoldani (például a megfelelő célpontok kiválasztása, újfajta, de megfizethető műszerek kifejlesztése), hanem adminisztratív és politikai akadályokat is le kell küzdeni. Jelenleg azonban a szerteágazó amerikai politikai konfliktusok, társadalmi feszültségek, valamint a tudományos költségvetések bizonytalansága kifejezetten veszélyezteti a misszió megvalósulását. Ebből adódóan a HabWorlds sikere nemcsak tudományos, hanem társadalmi összefogás kérdése is.
Az asztrobiológia Apollo-pillanata
A fő cél egyértelmű: megtudni, mennyire gyakoriak a földihez hasonló életfeltételek az univerzumban. Miért pont most? A NASA asztrofizikai részlegét vezető Domagal-Goldman szavaival: ez az új “Apollo-pillanat” a tudományban – ritka, világnézetet formáló lehetőség, hogy választ adjunk a legmélyebb emberi kérdésre: “Egyedül vagyunk-e?”
A Hubble, a James Webb (JWST) és a többi óriástávcső már feltérképezte a világegyetem történetét – most elérkeztünk oda, hogy az élet történetét is megfejtsük. Mindeddig azonban még egyetlen példát sem találtunk másik élő bolygóra. A HabWorlds viszont akár több tucat földszerű planétát is azonosíthat a Nap 100 fényéven belüli környezetében.
Így vadásznak az életre: műszerek és módszerek
Hogy ezek a bolygók láthatóvá váljanak, a HabWorlds egy koronagráf nevű csúcstechnológiát alkalmaz majd: ez kitakarja a csillagot, hogy előtűnhessen a parányi bolygó fénye. Ezután a teleszkóp részletesen elemzi a bolygók légkörét infravörös és ultraibolya tartományban, kifejezetten az élethez köthető gázokat keresve (például oxigén, ózon, metán). Amennyiben bármelyik földszerű világ atmoszférájában ezek megjelennek, az a legerősebb, jelenleg érzékelhető idegen életjel lehet.
Fontos, hogy a távcső nemcsak életjelek után kutat majd, hanem minden eddiginél pontosabban vizsgálhatja a sötét anyagot, a sötét energiát, a galaxisok fejlődését és akár a Földre veszélyes üstökösöket is. Ez a sokoldalúság elengedhetetlen, hiszen még az amerikai csillagász közösség érdeklődését is így lehet igazán megnyerni.
Idő és pénz: miért fontos a gyorsaság?
A tapasztalatok azt mutatják, hogy minél gyorsabban épül fel egy űrtávcső, annál olcsóbb is lehet. A James Webb fejlesztésének csúszásai például napi több mint 365 millió forintnak megfelelő pluszköltséget okoztak a NASA-nak. Ezért is hangsúlyozzák, hogy a tervezésnél és a kivitelezésnél fontos tanulni a múlt hibáiból – például moduláris, robotok által szervizelhető műszereket alkalmaznak majd. Így a távcső már úgy is fellőhető, ha nem minden eszköz készült el; ezek később robotokkal cserélhetők.
A cél, hogy a főtükör (apertúra) a lehető legnagyobb legyen – és ezt már az első induláskor biztosítani kell, mert ezt később már nem lehet cserélni. Vannak elképzelések mintegy 6,5 méteres merev, vagy akár 8 méteres, összecsukható főtükrökről is – minél nagyobb az átmérő, annál több fényt, részletet, és így annál több esélyt ad az életre utaló nyomok észlelésére.
A tükör ereje: a nagyobb mindig jobb?
Minél nagyobb a tükör, annál több és pontosabb adat gyűjthető – ám a költségek is gyorsan nőnek. Egyesek szerint bölcsebb volna olcsóbb, de biztosabban kivitelezhető távcsővel kezdeni, még akkor is, ha első körben kevesebb bolygót tudna vizsgálni. Különösen ha felidézzük, hogy hasonló, ambiciózus NASA-projektek – mint a 2000-es évek Földszerű Bolygókat Kereső (Terrestrial Planet Finder) programja – a közösségi és politikai konszenzus hiánya, valamint pénzhiány miatt elbuktak.
Azok viszont, akik a 8 méteres tükör mellett érvelnek, azt mondják: ha túl kicsi a távcső, épp a legfontosabb kérdésre – ritka vagy gyakori az élet – nem lesz statisztikailag meggyőző válasz.
Következtetés: vagy együtt, vagy sehogy
A HabWorlds figyelemre méltó lépés lehet egy új tudományos korszak felé – vagy akár egy új “sötét korban” is végezheti, ha nem sikerül összefogni érte. A technológiai, politikai és társadalmi kihívásokat csak közösen lehet leküzdeni. Ha azonban sikerül beindítani a projektet, akár már a 2030-as évek végére választ adhat az univerzum egyik legizgalmasabb kérdésére: létezik-e élet a Földön kívül, és mennyire vagyunk egyedül?