Mit jelent ez a mindennapokra nézve?
A tudósok szerint a CO2 a legfontosabb üvegházhatású gáz, amely a klímaváltozás legfőbb hajtóereje. Amióta 1990-ben elkezdték mérni az üvegházhatású gázok légkörre gyakorolt melegítő hatását, a CO2 volt felelős a keletkező fűtőhatás 80 százalékáért. A 2024-es adatok szerint a CO2-szint elérte a 423,9 ppm-et, ami 152%-kal haladja meg az iparosodás előtti értéket. Más üvegházhatású gázok, mint a metán (CH4) és a dinitrogén-oxid (N2O) szintje is rekordot döntött: a metán 166, a dinitrogén-oxid pedig 25%-kal magasabb az 1750 előtti szinthez képest.
A legnagyobb kibocsátók
A kibocsátás nagy részéért három ország felelős: Kína (29,2%), az Egyesült Államok (11,1%) és India (8,2%). Kína és India tovább növelte kibocsátását 2023-hoz képest, míg az Egyesült Államok szintje nagyjából változatlan maradt. Érdemes megjegyezni, hogy a jelenlegi erőfeszítések egyik országban sem elegendőek a kibocsátás csökkentéséhez. Az éghajlatvédelmi szervezetek szerint Kína lépései nem kielégítőek, az USA-é pedig kifejezetten gyengék.
Mérgezett szénelnyelők, gyorsuló válság
Az óceánok általában a kibocsátott CO2 felét képesek elnyelni, a többi azonban a légkörben marad. A melegebb tengervíz egyre kevésbé köti meg a gázt, így a felmelegedés önmagát gerjeszti tovább. Ez az úgynevezett pozitív visszacsatolás, amely egyre nehezebbé teszi a klímaválság megfékezését.
Összefoglalva, a 2024-es rekord CO2-növekedés újabb figyelmeztetés: ha nem sikerül radikálisan visszaszorítani a szén-dioxid-kibocsátást, az éghajlati rendszerek egyre kevésbé lesznek képesek megvédeni bennünket az extrém időjárástól és az élelmiszerbiztonságot fenyegető válságoktól.
