Új Perovszkit Napelemcellák 21,39%-os Hatékonysággal
2025. február 19.
A Szingapúri Nanyang Technológiai Egyetem anyagtudósaiból és napenergia-mérnökeiből álló csapat, együttműködve a Polytechnique Hauts-de-France egyik munkatársával, kifejlesztett egy perovszkit alapú napelemcellát, amely biomassza-alapú polimert használ. Az Advanced Functional Materials folyóiratban megjelent cikkükben a kutatócsoport beszámol arról, hogyan használtak fel mezőgazdasági hulladékot a cella fotoaktív rétegének előállításához, és felfedezték, hogy a cella továbbra is magas energiahatékonyságot képes nyújtani.
Környezetbarát megoldások keresése
Ahogy a Föld egyre melegebbé válik, a tudósok folyamatosan keresik az alternatívákat a főbb kibocsátási források helyett. Az egyik ilyen fő forrás a fosszilis tüzelőanyaggal működő erőművek. Az ilyen erőművektől való függőség csökkentése érdekében a tudósok alternatív, megújuló és tiszta forrásokat kutatnak fel.
Napelemek: lehetőségek és kihívások
Az egyik ígéretes forrás a napenergia, amely a napfény energiáját alakítja át elektromossággá. Sajnos azonban nem annyira tiszta, mint amilyennek tűnhet, az előállításához használt anyagok miatt. Ezen kívül néhány anyag, mint például a szilícium, egyre ritkább és így drágább. Ezért folynak erőfeszítések arra, hogy ezek helyett olcsóbb és tisztább anyagokat, például a perovszkit ásványt használjanak. Bár ezek az erőfeszítések ígéretesek, a perovszkit alapú cellák még mindig nem érnek el olyan hatékonyságot, mint a szilícium alapúak.
Ezek a cellák egy másik problémával is küzdenek: a fotoaktív réteget gyakran kőolaj-alapú polimerekkel készítik, ami kérdéseket vet fel fenntarthatóságuk kapcsán, és megnehezíti a cellák tömeggyártását. Ebben az új kutatásban a kutatócsoport rátalált egy tisztább megoldásra, egy biomassza-alapú polimerre. Továbbá, a biomassza egy furan néven ismert anyagból származik, így még környezetkímélőbbé téve a cellákat.
A biomassza-alapú polimert használó cellák tesztelése ígéretes eredményeket hozott: az ilyen cellák 21,39%-os hatékonyságot értek el—még mindig messze elmarad a nem biomassza-alapú polimerekkel készült cellák 34%-os hatékonyságától, de elegendő ahhoz, hogy folytassa a kutatást. A kutatók szerint e siker újabb kutatásokat nyithat meg, amelyek új anyagokat keresnek a fotoaktív réteg fejlesztésére.
🌕 Az emberiség kapcsolata a Holddal mindig is rendkívüli jelentőséggel bírt. A Hold nem csupán egy fényes égitest az éjszakai égbolton: évszázadokon át szolgált óraként, irányadóként, istenként és a tudományos felfedezések mozgatórugójaként...
🚀 Az Artemis II küldetés űrhajósai most tényleg mindent visznek: épp a Hold közelében járnak az Orion fedélzetén, készülődnek a hétfői holdközelítésre, és közben elképesztő panorámában gyönyörködnek...
Egy lényeges szempont, hogy a mesterséges intelligencia már most is hatalmas mennyiségű energiát fogyaszt világszerte; az Egyesült Államokban például a teljes áramfogyasztás több mint 10%-át MI-rendszerek és adatközpontok használják el, ami 2024-ben mintegy 415 terawattóra volt...
Elképesztő, hogy még szombat este sem lehet hátradőlni a gép előtt, mert a Fortinet kénytelen volt villámgyorsan kiadni egy javítást a FortiClient Enterprise Management Serverhez tartozó kritikus biztonsági rés miatt...
Továbbá a MoonRF nevű nyílt forráskódú kezdeményezés lehetővé teszi bárki számára, hogy a világ bármely pontjáról, akár a Hold segítségével lépjen kapcsolatba másokkal...
Viharos fordulók, mérföldkő technológiák és sorsfordító csaták: ezen a napon Julius Caesar döntő győzelmet aratott Thapsusnál, Gandhi elindította a Sómenetet, és Németország megtámadta Jugoszláviát és Görögországot...
💫 A 2020-as évek közepére rendkívül felgyorsult a mesterséges intelligencia fejlődése, és ehhez az Nvidia óriási teljesítményű GPU-rendszerei adták az alapot...
Egy Quizlet nevű online tanulási platformon februárban olyan, nyilvánosra állított kártyacsomag bukkant fel, amely valószínűleg rendkívül bizalmas, texasi biztonsági létesítményekhez köthető eljárásokról árult el információkat...
A kínai Ant Group blokklánc-részlege, az Ant Digital Technologies bemutatta az Anvita platformot, amely lehetővé teszi, hogy önjáró MI-ügynökök minimális emberi beavatkozás mellett vagyont birtokoljanak, kereskedjenek és azonnali fizetéseket bonyolítsanak le...
🚧 Az Antarktisz felszínét hatalmas arany-, ezüst-, réz- és vaslelőhelyek rejtik – eddig ezek megközelíthetetlenek voltak, de az éghajlatváltozás most mindent felboríthat...
💡 Lengyel kutatóknak minden eddiginél vékonyabb rétegben sikerült csapdába ejteniük az infravörös fényt: mindössze 40 nanométer vastagságban, ami ezerszer vékonyabb, mint egy hajszál...
Közel kétezer évvel ezelőtt kínai csillagászok egy különös, ideiglenes „vendégcsillagot” figyeltek meg az éjszakai égbolton, az Alfa Centauri irányában...
Az elkövetkező években radikálisan megváltozhat a Föld éjszakai égboltja: a Reflect Orbital nevű cég tervezi, hogy hatalmas tükrökkel felszerelt műholdakat állít pályára, melyek képesek lennének 5-6 km széles földi területekre napfényt vetíteni – a telihold fényétől a verőfényes dél ragyogásáig...
🛡 Érdekes felvetés, hogy a legforróbb techmeló, a forward-deployed engineer (FDE), gyökeresen felforgatta a szoftveripart, miközben a legtöbb cég aligha tudja azt valóban megvalósítani...
Az amerikai munkahelyeken új, mindennapokat átszövő félelem uralkodik: a munkavállalók egyre kevésbé attól tartanak, hogy elbocsátják őket, inkább attól, hogy munkájuk jelentéktelenné válik a mesterséges intelligencia előretörése miatt...
