Reykjavíkban vészhelyzetet hirdettek
Izland Nemzetbiztonsági Tanácsa szeptemberben hivatalosan nemzetbiztonsági kockázatnak minősítette az Atlanti Meridionális Áramlási Cirkuláció (AMOC) esetleges leállását – ilyen súlyos klímaveszélyt korábban még soha nem soroltak ebbe a kategóriába az országban. A döntés egy kormányzati tájékoztatót követően született, amely új kutatási eredményekre támaszkodva komoly aggodalmakat fogalmazott meg az áramlás stabilitásával kapcsolatban.
Az ország környezetvédelmi, energia- és klímaügyi minisztere, Jóhann Páll Jóhannsson szerint a kockázatok messze túlmutatnak az időjáráson. Az óceáni áramlatok stabilitása szoros összefüggésben áll Izland klímájával, gazdaságával és biztonságával. Egy ilyen összeomlás megzavarhatja a szállítást, károsíthatja az infrastruktúrát és súlyos csapást mérhet a halászati ágazatra.
Veszélyben az atlanti áramlat
Az AMOC egy hatalmas vízi „futószalag”, amely meleg vizet szállít északra, majd az lehűl és lesüllyed, szabályozva ezzel az egész Atlanti-medence időjárását. Egyre több kutató aggódik amiatt, hogy a felmelegedés és a megváltozott sótartalom lassítja a rendszert. Vannak, akik szerint akár még ebben az évszázadban bekövetkezhet az összeomlás, bár az időzítés bizonytalan.
A rendszer leállása drámai következményekkel járna: megugró tengerszint az Egyesült Államok és Európa partjainál, a monszunok felborulása Afrikában és Ázsiában, valamint drasztikus lehűlés Európa bizonyos részein, Izland pedig történelmi fagyok és körülzáró tengeri jég közé kerülhetne.
Felkészülés a legrosszabbra
A nemzetbiztonsági minősítés révén Izland most fokozott elemzéseket és összehangolt kormányzati munkát indít, hogy kezelje a veszélyt. Jóhannsson hangsúlyozza: a döntés mutatja, mennyire komolyan veszik a helyzetet. Szerinte már nemcsak tudományos kérdésről van szó – az ország túlélése a tét. Az óceáni áramlat sorsa más országoknak is intő példa lehet: ki kell alakítaniuk saját vészforgatókönyveiket, mert a klímaváltozás mindenkit érint.
