A Sárkányember titka
1933-ban egy kínai munkás bukkant Harbinban egy emberi koponyára, amelynek óriási agykoponyája, széles orra és nagy szemei voltak. Közel kilencven évvel később a leletet Homo longi, vagyis “Sárkányember” néven sorolták be új fajként, ám ezt sok tudós vitatta, mondván, hogy inkább egy ősi embercsoporthoz tartozhat. Két friss kutatás most újabb támpontokat ad a koponya eredetéről, de a tudományos vita továbbra is élénk.
Az univerzum elveszett darabjai
A világegyetem anyagának öt százalékát adják az általunk ismert részecskék – protonok, neutronok –, de ennek is csak a felét sikerült eddig megfigyelni. A tudósok erős, galaxisokon túli rádiókitörések, az úgynevezett “gyors rádiókitörések” (fast radio burst) vizsgálatával próbálják megtalálni, hová rejtőzhet az elveszett mennyiség, hiszen ezek a fényjelek elárulják, mennyi anyag található a galaxisok közötti térben.
Lila: valóban létezik?
A mindennapokban gyakran találkozhatunk a lilával – levendulamezők, ametiszt, szilva, padlizsán –, de ha megnézzük a fény spektrumát, feltűnő, hogy a lila valójában nincs benne. Akkor miért látjuk mégis? A válasz a szemünkben keresendő, hiszen a pirosat és a kéket összekeverve érzékeli ezt a színt, bár a természetben fizikailag nincs saját hullámhossza.
Új remény a depresszió kezelésében
A varázsgombák fő hatóanyagát, a pszilocibint érintő hosszabb távú vizsgálatok ritkák, de a Psychedelic Science 2025 konferencián bemutatott új kutatás szerint egyetlen ülésnyi pszilocibin-terápia után a depresszióban szenvedők 67 százaléka öt év elteltével is tünetmentes maradt, miközben kevesebb szorongásról és hétköznapi működésük javulásáról számoltak be.
MI és a szén-dioxid: ne kérdezz feleslegesen!
A legmodernebb, érvelni képes nagy nyelvi MI-modellek, mint például az Anthropic Claude vagy az OpenAI O3 komolyabb válaszokat adnak, ennek azonban jelentős ára van: akár ötvenszer annyi szén-dioxid-kibocsátással járnak, mint az egyszerűbb MI-k. Bár a pontos értékeket az adott hardver és az áramforrás is befolyásolja, az elemzők szerint minden MI-felhasználónak érdemes elgondolkodnia, valóban szükség van-e minden esetben a legújabb technológiára.
Vízválság a Colorado folyó mentén
A Colorado folyó – amely hét amerikai és két mexikói szövetségi államot, valamint 40 millió embert lát el ivóvízzel – felszíni vízszintjének csökkenése miatt egyre többen fordultak a mélyben lévő talajvízhez. Az új műholdas adatok arra utalnak, hogy az elmúlt évtizedekben a folyó környezetében rengeteg talajvíz eltűnt. Egyes elemzések szerint ez a forrás akár az évszázad végére el is apadhat – kérdés, milyen alternatív megoldások maradnak.
Képes tudomány: indonéz vulkánkitörés
Az indonéziai Mount Lewotobi (Lewotobi Laki-laki) vulkán hatalmas, 10 kilométer magas hamufelhőt lövellt a levegőbe, amely még 150 kilométerről is látszott. A gombaalakú felhőt dörgés, villámlás, vulkáni törmelék kísérte, ami a környező falvakra is hullott. Az esemény miatt a lehető legmagasabb készültség lépett életbe, de szerencsére áldozatokról egyelőre nincs hír.
