Megtorpanó nemzetközi együttműködés
A világjárvány után a kutatásokra fordított összegek ugyan nőttek, de a hangsúly eltolódott: miközben 2020 és 2024 között az egészségügy támogatása csökkent, az energia- és védelmi fejlesztésekbe 51, illetve 17 százalékkal több pénz áramlott. Az OECD 38 tagországa – köztük a feltörekvő gazdaságok is – egyre nagyobb hangsúlyt fektet a nemzeti és gazdasági biztonságra, ami a tudásmegosztás visszaszorulásához, merevebb információbiztonsághoz vezetett.
Kétpólusú világ alakul ki
A tudományos világ egyre inkább kettészakad: ahogy az Egyesült Államok és Kína közötti feszültségek fokozódnak, Amerikában visszaszorul a Kínával közös kutatás, miközben Kínában egyre nagyobb hangsúlyt kap a hazai együttműködés. A nemzetközi mobilitást új biztonsági korlátozások nehezítik, ami különösen sújtja azokat az országokat – például Ausztráliát, Svájcot, az Egyesült Királyságot –, ahol a doktori végzősök 40 százaléka külföldi, gyakran kínai állampolgár.
Verseny helyett együttműködés kellene
Az egyoldalú szigorítások és a párhuzamos, egymással rivalizáló technológiai ökoszisztémák (egyik Washingtonhoz, a másik Pekinghez igazodva) hosszan tartó versengést és lelassuló fejlődést eredményezhetnek. Az OECD szerint egyensúlyt kell találni a biztonság és a nyitott tudomány között: csak így kezelhetők a globális kihívások, ráadásul az új korlátozások – például a mesterséges intelligencia (AI) vagy a kvantumszámítás terén – végső soron mindenkinek drágábbá, lassabbá és bizonytalanabbá teszik az előrelépést.
