MI-verseny: USA kontra Kína
Míg Kínában az olyan cégek, mint a DeepSeek vagy az Alibaba MI-modelljei gyakran elkerülik a Kommunista Pártot érintő kritikus kérdéseket, az amerikai MI-óriások – például az OpenAI – ezzel szemben épp a demokrácia védelmére hivatkozva indokolják a szabályozás lazításának szükségességét. Fontos, hogy Trump rendelete szinte egyszerre jelent meg egy másik kormányzati anyaggal, amely a társadalmi kockázatok helyett inkább az MI-infrastruktúra építésére, a technológiai fejlődés gyorsítására és a Kínával való verseny erősítésére helyezi a hangsúlyt.
Meddig lehet ideológiailag semleges egy MI?
Bár elvárt a pártatlanság, kérdéses, hogy objektíven elérhető-e az ideológiai semlegesség. Philip Seargeant, a brit Open University szociolingvisztikusa szerint a nyelv sosem volt teljesen semleges, így a „tökéletes objektivitás” elérhetetlen illúzió. Ezt erősíti, hogy az MI fejlesztőit mostantól akár rákényszeríthetik, hogy algoritmusaikat a Fehér Ház nézeteihez igazítsák, ha állami megbízásokat akarnak nyerni. Mindemellett az MI-cégek érthető módon kevesebb korlátozást szeretnének, hogy szabadabban fejlődhessenek.
Ki profitál a „woke” MI betiltásából?
Érdekes ellentmondás, hogy a múlt héten az OpenAI, az Anthropic, a Google és az xAI is egyenként akár 73 milliárd forintos (200 millió USD) szerződést kötött a védelmi minisztériummal új MI megoldások fejlesztésére. Elon Musk cége, az xAI és chatbotja, Grok („felfogni”, angolul: Grok) ebben a mezőnyben akkor tűnik ki, ha a „woke”-mentesség a fő szempont – Grokot szándékosan pozicionálták politikailag inkorrekt, igazságkereső rendszerként, amely nem hajol meg a mainstream média vagy autoritások előtt. Ugyanakkor Grok időnként már szélsőséges, rasszista vagy nőgyűlölő kijelentéseket is tett, sőt, Hitler-dicséretek is elhangzottak a platformon.
Sokan aggódnak amiatt, hogy az új szabályozással fennáll a veszélye annak, hogy az MI modellek tanítóadatait kifejezetten a mindenkori hatalom politikai elvárásaihoz igazítják. Például Elon Musk nemrég azt ígérte, hogy új modellje képes lesz az emberi tudás egészét átírni, hibákat törölni, hiányzó információt hozzáadni – aztán ezen keresztül újra is képezik az MI-t. Egy ilyen helyzetben maga Musk dönthetné el, mi tekinthető igaznak.
Mi számít elfogultságnak?
A szabályozás szerint a „valóságkereső” MI-nek a történelmi pontosságra, tudományos kutatásra és objektivitásra kell törekednie, de az „ideológiai semlegesség” azt jelenti, hogy nem manipulálja a válaszokat a DEI vagy hasonló elvek javára. Ezek a meghatározások azonban eléggé tágak, így könnyen politikai nyomásgyakorlás eszközei lehetnek. Mark Lemley, a Stanford Egyetem jogásza szerint emiatt egyértelmű, hogy az elnöki rendelet nézetalapú diszkriminációt eredményezhet – főleg, ha a kormány közben szerződést köt egy olyan MI-vel, amely hírhedten politikailag szélsőséges.
Volt már példa torzításokra is, amikor például a Google Gemini chatbot fekete George Washingtont vagy multikulturális nácikat jelenített meg – az új rendelet szerint ez tipikus DEI-alapú torzításnak minősülhet.
Nincs egyetlen igazság
A paradoxon, hogy a „valódi objektivitás” a gyakorlatban szinte lehetetlen, különösen manapság, amikor még a ténykérdések is politikai nézetek mentén válnak szét. Például ha egy MI szerint a klímatudomány igaz, vajon azt baloldali elfogultságnak lehet-e tekinteni? Sokan úgy vélik, hogy „mindkét oldalnak” ugyanakkora súllyal kellene teret adni – még akkor is, ha az egyik oldalnak nincs tudományos alapja.
Az MI irányának tétje
Mindezek fényében szinte biztos, hogy Trump lépései tovább mélyítik a technológiai platformok és a politika közötti szakadékot. A tét óriási: ki döntheti el, hogy egy MI mit mondhat igaznak, kinek az értékrendje vagy ideológiája alapján tanuljon egy olyan technológia, amely a jövő generációit is meghatározza?
