Különös dombok és nádasok nyomában
A Farmington-öböl déli részén megjelenő, náddal benőtt dombocskák már régóta gyanút keltettek a szakemberekben, hiszen a nád (Phragmites) csak bőséges édesvízhez jutva képes ilyen tömegben növekedni. Vagyis a tómeder alatt valahonnan édesvíz szivárog fel a felszínre. Minták igazolták a víz jelenlétét, de a forrása sokáig rejtély volt. Feltételezik, hogy a közeli hegyekből leszivárgó víz táplálja ezt a rejtett kincsestárat.
Helikopteres kutatás: így térképezték fel a vízréteget
A kutatócsoport a tó egy 25 négyzetkilométeres részén, elektromágneses impulzust kibocsátó eszközzel felszerelt helikoptert reptetett. Ezek a hullámok képesek kimutatni a föld alatt található víztesteket is. Az eredmények alapján a Great Salt Lake alatt jelentős mennyiségű, hegyekből leszivárgó, akár ezer-, sőt millióéves édesvíz gyűlt össze. A tó sós vizű felszíne alatt 100 és 4000 méter között elterülő édesvízréteg húzódik, amelyet egy vízzáró kőzetréteg választ el a sósvíztől.
A kiszáradt meder és a mérgező por rejtélye
A tudósok úgy látják, ha az édesvízréteg valóban a teljes tó alatt húzódik, jelentős segítséget nyújthat a térséget sújtó problémák kezelésében. A tó területe az elmúlt évtizedekben drasztikusan zsugorodott – 4400 négyzetkilométerről mára nagy része kiszáradt az emberi vízfelhasználás, az aszály és a párolgás miatt. A repedező, kiszáradt iszapból finom, mérgező port fújhat a szél, ami Salt Lake City lakosságát is veszélyezteti. Összességében elmondható, hogy az újonnan felfedezett édesvíz segíthetne a meder nedvesen tartásában és a porártalom csökkentésében.
Több lehet ez, mint Utah egyetlen csodája
Az édesvíz feltárása azt is jelenti, hogy más sivatagi régiókban – akár Utah államon kívül is – lehetnek hasonló rejtett vízkinccsek. Ez az új eljárás, vagyis a légi geofizikai kutatás, a vízválságok korában életmentő technológia lehet. A mezőgazdaság számára is új lehetőségeket nyithat, de a tudósok óvatosságra intenek: a kitermelés és felhasználás előtt további kutatásokra van szükség.
