Az energiaárak csökkenése jöhet – de nem mindenkinek
A hideg hónapok mindig az otthoni energiafogyasztás költségeire irányítják a figyelmet, mégis tavaszig kell várni, mire a kormány legfontosabb intézkedése érdemben életbe lép. 2024-ben a pénzügyminiszter évi 150 fonttal (kb. 69 000 Ft-tal) ígérte csökkenteni az átlagos háztartási energiaszámlát, ám a részletek bonyolultabbak, mint elsőre tűnnek.
Részletesebben kifejtve: bizonyos környezetvédelmi díjak lekerülnek a számlákról és átkerülnek az adókba, tehát végső soron ezek egy részét továbbra is az adófizetők állják majd. Mindeközben a gázhálózat és az áramátvitel fejlesztése plusz költséget jelent a számlákon. A Cornwall Insight elemzőcég előrejelzése szerint 2024 áprilisára egy tipikus éves energiaszámla várhatóan 138 fonttal (kb. 63 400 Ft-tal) mérséklődik. Az Energia Szolgáltató Kötelezettség például teljesen megszűnik, ami évi 62 font (kb. 28 500 Ft) könnyítést jelent, a megújulóenergia-kötelezettség 75 százalékos törlése pedig 67 fonttal (kb. 30 800 Ft-tal) csökkenti a számlát, amit viszont adókból fedeznek majd.
A Labour párt nagy ígérete, hogy 2030-ra 300 fonttal (kb. 138 000 Ft-tal) lenyomja az energiaárakat, viszont továbbra is vitatott kérdés. Mindeközben sokaknak már rutinszerű lett a spórolás: egyszerre főznek nagyobb adagokat, okosabban fűtenek, s inkább magukat, mint egész lakásukat melegítik. Bár az energiaárak jelentősen alacsonyabbak a 2022-es, ukrajnai háború utáni csúcshoz képest, még most is nagyon magasak – komoly stratégiai válaszokat várnak a családok.
A bevásárlások ára továbbra is égető kérdés
Az energia mellett az élelmiszer az élet másik alapvető szükséglete. Az alacsony jövedelműek még jobban megérzik, ha emelkednek az élelmiszerárak, hiszen nekik jóval nagyobb arányban viszi el a fizetést a mindennapi élelmiszervásárlás. A nagy áruházláncok ugyan pozitívan értékelték a karácsonyi forgalmat, de Ken Murphy, a Tesco vezérigazgatója szerint a vásárlók jelentős része minden fillért megszámol.
A szupermarketek közötti árcsata továbbra is élezett, mivel az időjárás és a terméshozam is nagyban meghatározza az árakat, amit sem az áruházak, sem a kormányok nem tudnak irányítani. Ha emelkednek a boltokban az árak, a miniszterek általában a külső tényezőkre mutogatnak, miközben az infláció lassulása miatt sem tulajdoníthatnak maguknak minden érdemet. Amit biztosan érez mindenki: az élelmiszer nem lesz olcsóbb, csak lassabban vagy gyorsabban drágul.
Mindeközben a legkiszolgáltatottabbak számára áprilistól egy új támogatási program indul, évente 1 milliárd fonttal (kb. 460 milliárd forinttal), amely gyorssegélyt biztosít azoknak, akik valódi anyagi válságban vannak.
Olcsóbb tömegközlekedés, de van, amit nem tudnak befagyasztani
Harminc éve először nem drágulnak a vasúti bérletek Angliában; a kedvezményes árak érvényesek maradnak a legtöbb ingázó és a nagyvárosi forgalomra szóló rugalmas jegyek esetében 2027 márciusáig. Emellett az ország jelentős részén meghosszabbították a 3 fontos (kb. 1 370 Ft-os) buszjegy ármaximumot, igaz, nem minden busztársaság vesz részt ebben az önkéntes programban.
Az autóval közlekedők számára meghosszabbították az ideiglenes 5 penny (kb. 29 Ft) üzemanyagadó-csökkentést is, ám szeptembertől fokozatos drágulás várható.
Esik a jelzáloghitel kamata, de a bérlemények ára tovább nő
A kamatok megállapítása az angol jegybank dolga, nem a kormányé. Sikerélményként könyvelik el, hogy stabilizálták a gazdaságot, aminek köszönhetően csökken az infláció, és így a kamatok is mérséklődnek. Ez a lakáshitelek terheit is enyhíti, bár a bérleti díjak még mindig emelkednek, igaz, már lassabb ütemben.
Májustól Angliában életbe lépnek az új bérlővédelmi szabályok, amelyek nagyobb biztonságot nyújtanak, ugyanakkor a bérbeadói szervezetek szerint a plusz adóterhek miatt sok lakás tűnhet el a kínálatból, ami ismét a bérleti díjak növekedéséhez vezethet.
Adók, juttatások és a gazdasági kilátások
Ez a terület a legbonyolultabb, hiszen sok milliárd fontot érint, és szinte mindenkinek másképp hat a pénztárcájára. A kormány azzal dicsekszik, hogy áprilistól megszünteti a családi támogatási plafont, ezzel a nagyobb, alacsony jövedelmű családok több pénzhez jutnak. Az ellenzék viszont azt hangsúlyozza, hogy a személyi jövedelemadó-mentességi küszöb befagyasztása miatt egyre többen, egyre több adót fizetnek.
Mindeközben a Költségvetési Felelősség Hivatal szerint a következő öt évben az átlagos elkölthető jövedelem mindössze évi 0,5 százalékkal emelkedik majd, ami elmarad attól, amit sokan a gazdasági fellendüléstől vártak.
