Lassíthatatlanul nő a szén-dioxid-kvóták vásárlása
Jelentőséggel bír, hogy a Ceezer szén-dioxid-kvóta-menedzsment platform szerint a négy nagyvállalat szinte a semmiből ugrásszerű növekedést produkált: míg 2022-ben még mindössze 14 200 tartós kvótát vásároltak, 2023-ra ez a szám már csaknem 12 millióra nőtt. Idén várhatóan elérik a 24,4 millió darabot, 2025-ben pedig akár a 68,4 milliót is. Ez 104–181%-os éves növekedést jelent.
Mindebből fakadóan a techcégek továbbra is, szinte kivétel nélkül, a karbonsemlegességet tűzik ki célul, miközben a víz- és energiaigényes MI-fejlesztések egyre távolabb viszik őket ennek elérésétől. A szén-dioxid-kvóták vásárlása lehetővé teszi számukra, hogy a saját kibocsátásukat máshol végrehajtott, emissziót csökkentő projektek pénzelésével egyenlítsék ki – például olyan technológiákkal, amelyek közvetlenül képesek kivonni a szén-dioxidot a légkörből.
A Microsoft az élen, de a beszámolás nem egységes
A négy cég közül csak a Microsoft jelentett be folyamatosan és átlátható módon évről évre kvótavásárlásokat 2022 előtt is. Az adatszolgáltatás mégsem egységes, mivel a kvótákat gyakran több évre előre vásárolják, így az időzítés torzíthatja a statisztikákat. Ráadásul e vásárlások jelentése egyáltalán nem kötelező, ezért sokan a reputációs kockázattól tartanak.
A karbonsemlegességet célzó vállalati törekvések a tiszta energia korlátozott elérhetősége miatt csak a szén-dioxid-eltávolítás különböző technológiáival valósíthatók meg. Ide tartozik többek között a közvetlen levegőből történő kivonás, illetve a természet szénmegkötő képességének gyorsítása – a szokásos erdőtelepítésnél jóval összetettebb eljárások.
Az MI-robbanás tartós változásokat indított el
Ben Rubin, a Carbon Business Council ügyvezető igazgatója szerint az ugrásszerű növekedés oka az ENSZ 2022-es jelentése, amely minden éghajlati forgatókönyvben szükségesnek tartja a szén-dioxid-eltávolítást. Már nemcsak alkalmi, bemutató projektekre költenek, hanem többéves, nagy volumenű szerződésekre is. Ezzel a nagyvállalatok biztosítják a jövőbeni kínálatot, stabil keresleti visszajelzést nyújtanak a piacnak, és saját hosszú távú klímastratégiájukban kezelik a reziduális kibocsátást.
A Microsoft klímavezető szerepe
Az MI-t leginkább alkalmazó techcégek közül a Microsoft viszi a prímet. Melanie Nakagawa, a vállalat fenntarthatósági igazgatója kiemelte, hogy nemcsak az emisszióik csökkentését tartják fontosnak, hanem azt is, hogy amit nem tudnak megszüntetni, eltávolíttassák a légkörből. A vállalat 2022-ről 2023-ra 247%-kal, 2023-ról 2024-re 337%-kal növelte kvótavásárlását, elérve 21,9 millió darabot egy év alatt, és a növekedés folytatódik. Ezzel a Microsoft arra törekszik, hogy 2030-ra szén-dioxid-negatív legyen.
Az Opna klímafinanszírozási platform vezetője, Shilpika Gautam szerint lényegében a Microsoft tartja életben a piacot. A vállalat emellett alacsony szén-dioxid-intenzitású anyagokat fejlesztő cégekbe, például a Sublime Systems és a Stegra vállalkozásokba is befektet: ha ezek tömegtermelésre állnának át, fenntartható infrastruktúra épülhetne.
Tisztább energia és új irányok
Megfigyelhető, hogy az MI által hajtott új, gigászi adatközpontok kibocsátásának növekedése nem volt arányos az egyre nagyobb energiaéhséggel; a nagyvállalatok részben megújuló energiaforrásokra tértek át. Mindemellett a kvótavásárlás továbbra is nagyobb hangsúlyt kap, különösen az MI-hullám közepén.
Az Amazon saját partnereinek is lehetővé tette a kvótavásárlást, miközben igyekszik csökkenteni a felhasznált anyagok, valamint a víz- és energiafelhasználás terhét. Gautam szerint a legjobb az volna, ha tíz éven belül már nem létezne karboneltávolító piac – ez azt jelentené, hogy a nagyvállalatok végleg áttértek a fenntartható fejlődésre.
Összességében tehát a karbonsemlegességet hirdető célok már az MI-robbanás előtt jelen voltak, de a generált kibocsátás kezelésében a kvótavásárlás mára nélkülözhetetlen, rugalmas eszközzé vált a Big Tech számára.
