Intel új irányban, drasztikus átszervezések
Az év elején az Intel új, mérnöki szemléletű vezérigazgatót választott Lip-Bu Tan személyében, aki azonnal intenzív átszervezésbe kezdett. Áprilisban és júniusban is jelentős leépítéseket jelentett be: legalább 11 250, de akár 15 000 dolgozótól is megválnak (ami 15–20%-os leépítést jelent a háttérosztályoknál). Eközben a nem alaptevékenységű üzletágak értékesítésével gyorsítaná a vállalat újjáépítését, és arra összpontosít, hogy az Intel ismét mérnöki központú céggé váljon. A cég a németországi és lengyelországi terjeszkedést felfüggeszti, tesztelési tevékenységeit konszolidálja, és az év végére várhatóan mintegy 75 000 alkalmazottal zár.
Nem elhanyagolható tényező, hogy még mindig nem sikerült befejezniük első ohiói chipgyárukat sem: a 10 200 milliárd forintos (28 milliárd dolláros) projekt befejezése 2030-ra, vagy akár még későbbre is csúszhat.
Trump és Biden: exporttilalmak hullámzása
Az amerikai elnökváltás szintén hullámokat vert a félvezetőpiacon. Joe Biden hivatali idejének végén szigorúbb szabályozást vezetett be: három szintre bontotta a chipexportot – a legszigorúbb korlátozásokkal Kína és néhány egyéb ország felé. Az új szabályok azonban végül nem léptek életbe májusban, mivel a Trump-adminisztráció újragondolta a keretrendszert, és saját terv kidolgozásába kezdett. Donald Trump júliusban bemutatta MI-cselekvési tervét, és több rendeletet is kiadott, de nem közölt konkrétumokat a technológiai exportkorlátozásról.
Mindeközben a chipek exportja folyamatosan szigorodott: különösen az Nvidia H20 MI-chipjét vették górcső alá, amelynek forgalmából az Nvidia az előrejelzések szerint 2 800 milliárd forintot (8 milliárd dollárt) veszít a második negyedévben a szigorítások miatt.
Amerikai–kínai–közel-keleti hadszíntér
Az exporttilalom nemcsak Amerikára és Kínára van hatással, hanem harmadik országokra is: például az Egyesült Arab Emírségek bejelentette, hogy több milliárd dollár értékben vásárolna Nvidia MI-chipeket, ezt azonban az USA egyelőre felfüggesztette nemzetbiztonsági kockázatok és csempészéstől való félelem miatt.
Az Nvidia eközben külön kifejlesztett egy kínai piacra szánt RTX Pro chipet, miközben igyekszik újjáéleszteni jelenlétét a kínai piacon. Az exporttilalom kijátszásának megelőzésére Malajzia már lépett: minden exportáló cégnek 30 nappal korábban kell értesítenie a kormányt, ha amerikai MI-chipet kíván exportálni.
Gigászok nagybevásárlása: AMD, Nvidia, Intel
Az AMD valóságos felvásárlási hullámba kezdett: május végén és június elején három csapatot és vállalkozást is megszerzett, köztük az Untether AI-t és az Enosemi csapatát, amivel MI-képességeit bővítette. Olyan cégekre fókuszál, amelyek mesterséges intelligencia szoftver–hardver kompatibilitást, valamint szilícium-fotonikai adatátviteli megoldásokat (fényalapú adatátvitelt) fejlesztenek. Ezzel igyekszik megszorítani az Nvidia hagyományos piacvezető szerepét a MI-chipek terén. Az Nvidia eközben folyamatosan egyeztet a kínai kormánnyal: vezetője, Jensen Huang személyesen is tárgyalt a korlátozások enyhítésének érdekében, sőt vállalta, hogy jelentős MI-adatközpont-beruházásokat indít az USA-ban.
Szintén említésre méltó, hogy az Intel és a tajvani TSMC közösen chipgyártó vegyesvállalat létrehozását fontolgatja, hogy optimalizálják gyártókapacitásukat.
Az MI fejlődéséért zajló globális küzdelem
A DeepSeek nevű kínai startup év elején piacra dobott, nyílt forráskódú mesterséges intelligencia modellje jelentős riadalmat váltott ki a Szilícium-völgyben is: az amerikai iparág attól tart, milyen gyorsan fejlődik a kínai MI. Az amerikai szenátorok az év elején már szigorúbb exportkorlátozásokat követeltek, különösen az Nvidia chipjeire, amelyeket a DeepSeek MI-modelljeinek tanítására használnak. Az Anthropic nevű MI-cég többször is felszólalt a szigorú exportkorlátozások védelmében, mondván, hogy a cégek inkább innovációval válaszoljanak, ne pedig pánikkeltő történetekkel próbálják befolyásolni a közvéleményt – például azzal, hogy a chipcsempészet már babapocakban vagy élő homárok között zajlik.
Jövőkép: a bizonytalanság marad
Mindezt figyelembe véve kijelenthető, hogy a félvezetőipar jövője nemcsak a gazdasági, hanem a geopolitikai játszmáktól is jelentős mértékben függ. A piaci szereplők folyamatosan próbálnak alkalmazkodni a nemzetközi szabályozási hullámvasúthoz, miközben a MI-chipek jelentősége egyre nő. A technológiai verseny frontvonala immár nemcsak a vállalatok, hanem egész régiók és kormányzatok között húzódik.
