Hogyan (nem) működött a korai riasztás?
A Google Android Földrengés-figyelő (Android Earthquake Alerts) rendszerét a kaliforniai cég fejleszti önállóan, nem nemzeti kormányokkal együttműködve. Mivel Törökországban a telefonok több mint 70%-a androidos, a rendszer potenciálisan tömegeket érhetett volna el – különösen fontos lett volna hajnali 4:17-kor, amikor az emberek többsége aludt. A komolyabb, Azonnali cselekvés riasztás hangos vészjelzéssel és a képernyőt teljesen lefedő értesítéssel igyekszik figyelmeztetni a lakosságot, de a valóságban a rendszer alábecsülte a földmozgás erősségét.
A Google saját kutatói utólag beismerték, hogy az algoritmus súlyos hibát vétett: az első földrengést mindössze 4,5–4,9-es erősségűnek érzékelte a valós 7,8 helyett. Nem elhanyagolható tényező, hogy ezzel sokakat fosztottak meg akár 35 másodpercnyi menekülési esélytől.
A technológia határai és az emberi következmények
A két rengés következtében több mint 55 000 ember vesztette életét, 100 ezernél is többen sérültek meg, sokan otthonukban aludtak, amikor az épületek rájuk omlottak. Ennek ellenére hónapokkal a katasztrófa után sem tudott a BBC olyan felhasználót találni, aki még a rengések előtt valóban megkapta volna a kritikus Azonnali cselekvés riasztást.
Kutatók szerint elfogadhatatlanul hosszú, több mint két év telt el, mire a Google részletesen beszámolt a hibákról. A szakemberek szerint a mesterséges intelligencia alapú riasztások nemzetközi bevezetésekor kulcsfontosságú lenne az átláthatóság és a valós teljesítmény bemutatása, mivel egyes országok túlzottan bíznak a még alig tesztelt technológiában.
Mi változott a földrengés után?
A Google kutatói módosították az algoritmust, majd visszajátszották a törökországi földrengést: ekkor már 10 millió fő kaphatott volna valós figyelmeztetést, további 67 millió pedig „Légy óvatos” (Be Aware) riasztást. Mindezt figyelembe véve a Google szerint a rendszer csak kiegészítheti, de nem helyettesítheti a nemzeti riasztórendszereket. Élő rendszerként azonban már közel 100 országban, köztük újabban Mianmarban – a 2025-ös földrengés (2025 Myanmar Earthquake) kapcsán – alkalmazzák. Kérdés, tanult-e a cég az előző hibájából.
