Sokk az Északi-sarkon, a tudósok új jégjelzővel menthetik meg a part menti közösségeket

Új eszközök és kockázatelemzés

A kutatók radar, szeizmikus szenzorok és speciális optikai kábelek segítségével elemezték az egyes jégmozgásokat és az ezekhez társuló talajrezgéseket. A mérések középpontjában egy kis alaszkai település, Utqiavik állt, ahol a népesség mintegy 4900 fő. Ezen a vidéken a jég egy része szilárdan rögzül a parthoz (landfast ice), miközben a kisebb vagy nagyobb jégtáblák a szél és az áramlatok hatására mozgásban vannak. A kutatók két jelentős ütközés során, 2022. január 4-én és április 8-án gyűjtöttek adatokat arról, hogyan csapódnak mozgó jégtömbök a part mentén lévő álló jégbe.

Észlelhető rezgések és hangos jelek

A csapat hagyományos szeizmométerekkel és tundrán elhelyezett optikai kábelekkel dolgozott, amelyek képesek voltak nagy távolságból is rögzíteni a talajrezgéseket. Ez lehetővé tette, hogy a radaros felvételeket és a földalatti mozgásokat összekapcsolják. Kiderült, hogy a téli hónapokban – például januárban –, amikor a jég vastagabb és nehezebb, egyenletes, harmonikus rezgések keletkeztek, amelyek tartósabbak voltak. Áprilisban, amikor több kisebb és vékonyabb jégtábla mozdult, rövidebb idejű és szakaszosabb rezgéseket mértek. A kutatók szerint, hanggá alakítva ezek a rezgések hátborzongató, lassan változó duruzsolásként hallhatók.

Gyakorlati hasznosság a helyiek és kutatók számára

Fontos megjegyezni, hogy ezek a megfigyelések elsőként kapcsolják össze a jégtáblák típusazonosítását és a felborulások során keletkező szeizmikus jeleket, ami a gyakorlatban segíthet a veszélyforrások előrejelzésében, különösen ott, ahol a hagyományos megfigyelési módszerek nem elérhetők. Utqiavik lakosai alig 30 méterre élnek a parttól, így különösen ki vannak téve az eróziónak és a viharok keltette hullámverésnek. Emellett a helyi halászok számára is kulcsfontosságú tudniuk, mennyire stabil a jégtakaró, amely munkájuk alapja.

Tágabb kitekintés és további kutatások

Mindezt figyelembe véve a pennsylvaniai kutatók bíznak abban, hogy módszerük a világ más sarkvidékein – például Grönlandon, Oroszországban vagy akár az Antarktiszon – is alkalmazható lesz, akár széles körben elérhető radar- és földmozgásadatokkal. Jövőbeli céljaik között szerepel a korábbi húsz év szeizmikus méréseinek feldolgozása és összevetése a mostani eredményekkel, hogy még pontosabbá váljon a tengerjég mozgásának és veszélyeinek előrejelzése.

2025, adminboss, phys.org alapján