Soha nem látott pusztítás: a 2025-ös tél következményei
A rekordokat döntő károk jelentős részét egyetlen esemény idézte elő idén télen: a Los Angeles környéki tűzvész, amely januárban pusztított a Pacific Palisades és az Eaton Canyon térségében. Ezek a tüzek minden korábbit felülmúltak – nemcsak az Egyesült Államokban, hanem a világ történetében is a legsúlyosabbak lettek pénzügyi szempontból, mivel főként értékes, egyedi családi házakban tettek kárt.
A biztosítók – köztük a Gallagher Re, a Munich Re és az AON – 19 000–22 800 milliárd forint (53–65 milliárd dollár) közé teszik csak az ingatlanok közvetlen kárait. Ha ehhez hozzávesszük a GDP-t érintő, az újjáépítés, egészségügyi ellátás, lakossági visszatelepítések okozta veszteségeket, ennél is nagyobb összeg adódik. Összehasonlításképp: a korábbi legpusztítóbb tűzvészszezon, amely 2018-ban sújtotta Kaliforniát, mintegy 11 400 milliárd forinttal (30 milliárd dollár) járt.
Nem elhanyagolható, hogy ezek a tüzek a szokásosnál gyorsabban terjedtek – az extrém szárazság, a heves szelek, valamint a korábbi csapadékos években felgyülemlett és gyorsan kiszáradt növényzet miatt. Ráadásul, ellentétben a korábbi évek tűzvészeivel, most sokkal sűrűbben lakott, városi területeket értek el a lángok.
Áradások, tornádók, viharok: mindenből több és erősebb
Az USA tavaszán két tornádóesemény – márciusban és májusban – egyenként is mintegy 2 900 milliárd forint (8 milliárd dollár) kárt okozott. Erős téli viharok, hőhullámok, valamint szélsőségesen csapadékos időszakok is tovább növelték a veszteséget.
Ugyanakkor az eddigi pusztítás csak a kezdet. Az előrejelzések szerint, ha a hurrikánszezon súlyos lesz, 2025 akár minden idők legdrágább évévé válhat az időjárás okozta károk szempontjából. Az Atlanti-óceáni térségben eddig csendes volt a hurrikánszezon, de a legkritikusabb hónapok még hátravannak, és a meteorológusok különösen intenzív szezonra számítanak.
A hurrikánok jellemzően ott csapnak le, ahol a part mentén sűrűn lakott területek húzódnak – így nem véletlen, hogy ezek a legnagyobb arányban jelennek meg a kárstatisztikákban. 1980 óta az extrém időjárási események közül a trópusi ciklonok okozták a legtöbb – 540 ezer milliárd forint (1,5 ezer milliárd dollár) – veszteséget és ezek követelték a legtöbb emberéletet is a természeti katasztrófák közül.
Mi mozgatja a rekordokat: klímaváltozás és terjeszkedő városok
Az elmúlt évtizedekben egyértelművé vált: a klímaváltozás szerepe döntő az extrém időjárási események számának növekedésében és pusztítóbbá válásában. 1980-ban mindössze három olyan, inflációval korrigálva is legalább 370 milliárd forint (1 milliárd dollár) kárt okozó katasztrófát regisztráltak. 2024-ben már 27 ilyen esemény fordult elő, az elmúlt évtizedben összesen 115 – és ebben az idei év adatai még nincsenek benne.
Az egyre súlyosbodó viharok, hőhullámok és árvizek hátterében egyrészt a felmelegedő légkör, másrészt az ember által előidézett környezeti változások állnak. Sok helyen a klímaváltozás miatt extrém mennyiségű csapadék hullik – például idén júliusban Texasban egyetlen vihar 30 centiméter esőt szórt a Hill Country régióra pár óra alatt, ami hirtelen áradáshoz vezetett.
Nem elhanyagolható tényező az sem, hogy a tűzveszélyes időjárási napok száma egyre emelkedik: a gyors váltakozás csapadékos és száraz időszakok között – amely az LA-tüzeket is felerősítette – valószínűleg szintén a klímaváltozás következménye. Következésképpen a nyugati államokban tovább nő az extrém tűzveszély gyakorisága és intenzitása.
A “növekvő célpont” hatása és az emberi tényező
A pusztítás mértékéért nem csak az extrém időjárás felelős – a városok terjeszkedésével, az infrastruktúra sűrűsödésével egyre több dolog és ember válik sebezhetővé a természeti csapásokkal szemben. Az urbanizáció, az épületek, utak és közművek növekedése miatt egyre gyakrabban érintenek nagyvárosokat vagy lakott településeket ezek az események.
Ezt nevezik a “növekvő célpont” effektusnak: például a tornádók esetében is látható, hogy bár nem lett belőlük több vagy erősebb, az általuk okozott károk nőttek, mert több az útjukba eső ház és érték.
Ugyanakkor az emberi beavatkozás – aszfaltozás, parkolóházak, utak létesítése – is fokozza az árvizek kockázatát, mivel a víz nem tud felszívódni a talajba. Az erdőtüzek veszélyét növeli az is, hogy évtizedeken át elfojtották a kisebb, természetes tüzeket, így mostanra minden korábbinál nagyobb mennyiségű “üzemanyag” halmozódott fel a természetben.
Életveszteségek kontra anyagi kár – mi változott, mi várható?
Miközben az extrém időjárási események által okozott anyagi károk folyamatosan nőnek, az áldozatok száma nem ugrott meg jelentősen. A modern előrejelző és riasztórendszerek sok életet mentenek meg – például időben érkező figyelmeztetésekkel. Ugyanakkor a hőhullámok és árvizek esetében a jövőben drasztikusan romolhat a helyzet, főleg a társadalmilag sérülékeny csoportok körében. Egy városi hőhullám ugyanolyan halálos lehet, mint egy hatalmas hurrikán vagy erdőtűz: például 1995-ben a középnyugati hőhullám alatt 872 ember vesztette életét.
Éppen ezért, ha a kormány valóban megnyirbálja az olyan szervezetek költségvetését, mint például a FEMA, az Országos Meteorológiai Szolgálat, vagy az Egészségügyi Minisztérium, akkor mind közép-, mind hosszú távon több élet és több vagyon kerülhet veszélybe. Az ilyen rövidlátó megszorítások várhatóan sokkal több veszteséget okoznak majd, mint amennyi megtakarítást eredményeznének.
