Remélem, be van kapcsolva a spam szűrőd! Az éjszaka, amikor 10 millió űrértesítés landol a postaládádban

Remélem, be van kapcsolva a spam szűrőd! Az éjszaka, amikor 10 millió űrértesítés landol a postaládádban
Amikor a Vera C. Rubin Obszervatórium tíz évre kinyitja a szemét, a csillagászok szinte felfoghatatlan mennyiségű adathoz jutnak majd – ilyen tempóval és ekkora adatáramlással eddig még senki sem találkozott. A teleszkóp első látványos videója több mint 1100 fényképből készült, két galaxistól kiindulva lefedi a felvételeken látható mintegy 10 millió galaxist – mindeközben az obszervatórium tíz éve alatt 20 milliárd galaxist vizsgál át. Ez éppen hogy 0,05 százaléka az egész projektnek.

Univerzum, amely értesítéseket küld

A Rubin Obszervatórium soha nem látott gyorsasággal és részletességgel fogja vizsgálni az égboltot. Az égbolt bármilyen változását, mozgását vagy újonnan felbukkanó objektumát a teleszkóp azonnal és automatikusan jelzi majd – mintha maga az univerzum küldene személyre szabott értesítéseket. Ez nagyon jól hangzik, egészen addig, amíg meg nem halljuk a számokat: minden egyes képhez kb. 10 000, egy éjszaka alatt nagyjából 10 millió értesítés várható. Ezt senki sem tudja kézzel átnézni, minden manuális szűrés vagy figyelés gyakorlatilag lehetetlen. A Rubin adatfolyama olyan lesz, mint egy folyamatosan működő fedélzeti kamera vagy kaputelefon: ezt a mennyiséget csak MI-alapú adatkezelés képes kezelni.

Így működik a csillagászati big data

Az obszervatórium első lépése leszűkíteni az égboltról készülő képeken az alapot: ez lesz az a statikus háttér, amelyhez képest bármilyen változás azonnal láthatóvá válik. Az első év során elkészül a teljes háttérkép az égboltról, ezt követően indul a “buli”. Minden új fotó elkészültekor algoritmusok javítják a hibákat, például a színeltéréseket vagy a bemozdulást, majd összehasonlítják a képet a háttérrel. A legapróbb eltérés is automatikusan megjelölésre kerül – ez lesz a kb. 10 000 újdonság képenként. Egyetlen éjszaka alatt 1 000 kép készül. Ez 10 millió új észlelés naponta!

Ezek feldolgozásához minden csillagász – sőt, lelkes amatőr is – feliratkozhat különféle „értesítési brókereknél”. Beállíthatják, milyen területek vagy események érdeklik őket – például különleges szupernóvák vagy aszteroidák –, sőt, azt is meghatározhatják, mennyire legyen jelentős az értesített esemény. Más választásuk nincs, hiszen napi 10 millió értesítést feldolgozni senki sem képes. Az adatmennyiség egyszerűen sokkoló.

A Rubin tízéves giga-mozi projektje

A Rubin Obszervatórium nagy dobása az úgynevezett Az idő és tér öröksége égboltfelmérés (Legacy Survey of Space and Time, LSST) nevű tízéves projekt. Minden éjjel kb. 1 000 képet készít, végigpásztázva a teljes déli égboltot 3-4 naponta. A fő kutatási stratégia már most pontosan meg van tervezve, de a részletek folyamatosan változnak – mivel beépítik a csillagászközösség aktuális érdeklődését és a váratlan égi eseményeket is. Ami tíz éve még sci-finek tűnt – például a gravitációs hullámok fényes kísérői – ma már teljesen új tudományos frontot jelentenek. Az LSST várhatóan olyan új felfedezéseket eredményez majd, amelyek gyökeresen átalakítják az univerzumról alkotott képünket: ezért is olyan fontos, hogy a műszert rugalmasan használják, és gyorsan reagáljanak a változásokra. Új fizikai jelenségek és eddig ismeretlen égi objektumok várhatók.


Aszteroidák, üstökösök, azonnali felfedezések

Néhány tudományos áttöréshez az kell, hogy a csillagok éppen a megfelelő pillanatban „adják hírül” magukat, de a Naprendszeren belüli “vegyesboltból” (aszteroidák, üstökösök) egész áradat várható. Jelenleg több mint 1,3 millió aszteroidát ismerünk, de a Rubin legalább háromszor ennyit fog találni – szinte “munkabefektetés” nélkül, hiszen ezek már ott keringenek. Az új űrsziklákról szóló értesítések azonnal egy nemzetközi adatbázisba (Minor Planet Center) kerülnek. A kutatók csak hátradőlnek, és várják, ahogy az újabb égbolttárgyak záporoznak: az új objektumok akár 70 százalékát már az első két évben megtalálhatja az obszervatórium. Ez gyors visszacsatolás, azonnali tudományos sikerélmény.

Sötét anyag, sötét múlt

A Rubin rendkívül erős eszköz a legnagyobb rejtély, a sötét anyag kutatásához is. A világegyetemet láthatatlan anyag tartja össze, amely „nem világít”, de a galaxisokat egyben tartja, és tömegével jócskán felülmúlja a megszokott, ismert anyagot. A csillagászok ezt úgy kutatják, hogy figyelik, miként torzítja el a sötét anyag a távolabbi fényforrások képét. E sajátos „hajlítás” alapján lehet feltérképezni, hol mennyi sötét anyag található.

Anthony Tyson, az obszervatórium első igazgatója évtizedekkel ezelőtt már szeretett volna ehhez egy gigateleszkópot, de akkoriban visszautasították. Végül más úton mégis ugyanazzal a műszerrel tudott adatokat gyűjteni: hivatalosan rádiófényes plazmasugarakat kutattak, de „véletlenül” összegyűjtötték a sötét anyag által torzult fényképeket is. Most a Rubin galaxisok millióit fogja figyelni, ezerszeresére növelve Tyson korábbi, ravaszul megszerzett méréseit.

Az MI nélküled az univerzumban

A Rubin Obszervatórium tehát forradalmi új korszakot nyit a csillagászatban. MI nélkül senki sem boldogulna ebben az adattengerben, de így egyszerre tárulhatnak fel az égbolt legkisebb változásai, a titokzatos sötét anyag, a száguldó aszteroidák és a világító szupernóvák. Közben egy évtizeden keresztül minden éjszaka milliónyi „égi push értesítés” érkezik a kutatók és az érdeklődők postaládájába – talán épp egy olyan újdonság, ami mindent megváltoztat.

2025, adminboss, www.scientificamerican.com alapján

Legfrissebb posztok

MA 11:50

Az MI-alapú játéktutorialok rémálma: a Sony új szintre lép

🤓 A videojátékok tutorialjai régóta okoznak fejfájást a játékosoknak és fejlesztőknek egyaránt...

MA 11:34

Az Alphabet tarolt a Wall Streeten: MI-őrület és pénzeső

💵 Az Alphabet lehengerlő, 65%-os árfolyam-emelkedéssel zárta a 2025-ös évet, amire 2009 óta nem volt példa...

MA 11:17

Az űr pezsgője: elképesztő galaxisütközésre bukkantak

🌌 A Champagne-halmaz névre keresztelt csillagászati jelenség szilveszter éjszakáján történt felfedezése óta ejti ámulatba a szakértőket: két hatalmas galaxishalmaz ütközése mutatkozik meg benne, a képeken pedig szinte pezsgőbuborékszerű foltok formájában láthatók a felforrósodott gázok...

MA 10:57

A januári PS Plusban autóőrület, Mickey‑újrafestés és barlangi túlélés – azonnal töltsd!

Új év, új játékok: 2026 januárjában három izgalmas címmel bővül a PlayStation Plus Essential kínálata...

MA 10:49

A NASA legnagyobb könyvtára lehúzza a rolót – hová kerül a tudás?

A NASA súlyos költségmegszorítások és telephely-összevonások közepette kénytelen bezárni a legnagyobb könyvtárát, így veszélybe kerül tízezernyi történelmi és tudományos dokumentum, amelyek jelentős része még nem digitalizált...

MA 10:43

Az amerikai dollár jövője: összeomlás vagy fordulat 2026-ban?

Az idei év kifejezetten gyengén alakult a dollár számára, hiszen a valuta több mint 9 százalékot veszített értékéből a főbb devizákkal szemben – ilyen rossz évet legutóbb nyolc éve látott...

MA 10:35

Az ütköző spirálgalaxisok még soha nem voltak ilyen lélegzetelállítóak

Lenyűgöző részletességgel sikerült megörökíteni két ütköző spirálgalaxist a NASA James Webb-űrteleszkópja (James Webb Space Telescope, JWST) és a Chandra röntgenobszervatórium (Chandra X-ray Observatory) adatainak egyesítésével...

MA 10:30

Az MI 2026-ban: Már megkerülhetetlen a digitális inas

🤖 Az elmúlt év végleg átalakította az MI helyét: a kezdeti mutatványokból állandó társunk lett a mindennapokban, és az emberek már nem csupán újdonságként tekintenek rá...

MA 10:23

Az új brit dróntörvények 2026-tól mindent fenekestül felforgatnak

Érdemes megérteni, hogy az Egyesült Királyságban jelentősen átalakultak a drónokra vonatkozó szabályok, amelyek 2026...

MA 10:15

Az MI 2026-ra tényleg elveszi a munkánkat?

🤔 Egyre nagyobb a bizonytalanság a munkaerőpiacon az MI rohamos fejlődése miatt...

MA 10:10

Az év, amikor a játékosok álma valóra válik: 2026

2026 már most bombasikerű gamer évnek ígérkezik: seregnyi folytatás, új franchise, nagy visszatérő és izgalmas sztori vár mindenkire...

MA 09:57

Az ősi perui trófeafej rejtélyének kulcsa: egy ritka rendellenesség

Egy mumifikálódott fej vizsgálata új megvilágításba helyezi az andoki társadalmak hozzáállását a születési rendellenességekkel élőkhöz...

MA 09:50

A hiányzó fehérje, amely felgyorsítja immunrendszered idő előtti öregedését

Ahogyan telnek az évek, az ősz hajszálak és a gyengülő izmok mellett az immunrendszerünk is változik...

MA 09:44

Az univerzum mégis kockajáték: Bohr diadalmaskodott Einstein felett

🎲 Egy lényeges szempont, hogy a kínai tudósoknak most először sikerült megvalósítaniuk azt a híres gondolatkísérletet, amellyel Albert Einstein majdnem száz éve próbálta cáfolni Niels Bohr elméletét a kvantummechanikában...

MA 09:36

Az Nvidia H200-ért kitört a vásárlási őrület Kínában

🔥 Az Nvidia H200-as gyorsítókra sosem látott kereslet alakult ki Kínában, miután enyhítettek az amerikai exportkorlátozásokon...

MA 09:30

Az új New York-i polgármester beiktatásán száműzik a techkütyüket

🚫 A 2026-os New York-i polgármesteri beiktatáson, ahol Zohran Mamdani lép hivatalba, szigorú tiltólistát hirdettek, amelyen meglepő módon külön megnevezték a Flipper Zero-t és a Raspberry Pi-t...

MA 09:22

Az Eaton lemaradt az MI‑őrületről – most jön a nagy visszatérés?

🚀 Érdekes, hogy az MI-berobbanás éveiben szerzett lendület ellenére az Eaton részvényárfolyama 2025-ben nem tudta tartani a lépést a többi ipari óriással...

MA 09:16

A fény hajtja az arany nanorészecskéket: tisztább ammónia a végeredmény

💡 A kutatók azt vizsgálják, miként lehetne fenntarthatóbban előállítani az egyik legfontosabb ipari vegyületet, az ammóniát, amely a műtrágyák, tisztítószerek és robbanóanyagok gyártásának is alapja...

MA 09:09

Az Amazon rejtett filmes gyöngyszemei, amikről nem hallottál

🎥 Az Amazon Prime Video kínálata valóságos kincsesbánya azok számára, akik szeretik a mozifilmeket – különösen a 2011 előtti alkotásokat...