Gigászi méretek, újszerű módszerrel
Fontos megemlíteni, hogy a most kimutatott fekete lyuk tömege eléri a 36 milliárd naptömeget – összehasonlításképpen: a Tejútrendszer központjában lévő Sagittarius A* csupán 4 millió naptömegű. Ez a fekete lyuk tehát minden ismert kozmikus szörnyetegnél kivételesen nagy. Ráadásul egy úgynevezett fosszilis galaxisban helyezkedik el, amely a hatalmas gravitációs objektumok végállomásának számít, miután a benne lévő kísérő galaxisok már beolvadtak az óriás központi galaxisba, így már nincsenek kísérő csillagvárosok a közelben.
A kutatócsoport a felfedezést két összetett módszer kombinálásával érte el: felhasználták a gravitációs lencsehatás jelenségét, valamint a csillagok mozgásának, vagyis a csillagkinematika elemzését. Habár általában ezeket a tömegméréseket csak hozzánk közeli galaxisokban lehet elvégezni, most a két technika ötvözése lehetővé tette, hogy egy 5 milliárd fényévre lévő rendszert is pontosan vizsgáljanak.
A fekete lyuk sötét, mégis elképesztően aktív
Az ilyen távoli galaxisok fekete lyukait általában csak akkor lehet mérni, ha azok aktívan anyagot nyelnek el és világítanak, itt viszont egy nyugalomban lévő, úgynevezett „alvó” óriást sikerült detektálni kizárólag gravitációs hatásai alapján. Ez lehetővé teszi, hogy ezzel a módszerrel végre a rejtőzködő, hangtalanul létező szupermasszív fekete lyukakat is feltérképezhessék az Univerzum legeldugottabb pontjain.
A mérés szerint a galaxis belsejében a csillagok hihetetlenül nagy sebességgel, majdnem 400 km/s sebességgel mozognak a fekete lyuk körül. A kutatók szerint a galaxisok és központi szupermasszív fekete lyukaik növekedése teljes mértékben összefonódik: ahogy a galaxisok tömege nő, az anyag egyre nagyobb részét juttatják a központi fekete lyukba. Ez az anyag időnként elképesztően fényes objektumokká, kvazárokká alakul, amelyek annyi energiát bocsátanak ki, hogy a galaxis gázfelhőiből már nem keletkezhetnek új csillagok.
Mi vár a Tejútrendszerre?
A mi galaxisunk, a Tejútrendszer központjában jelenleg egy „csendes” fekete lyuk található, de a kutatók szerint a néhány milliárd év múlva bekövetkező Androméda-összeolvadás során esély lehet arra, hogy ismét aktív kvazárként hívja fel magára a figyelmet.
A Kozmikus Patkó galaxis azért is érdekes, mert egy úgynevezett fosszilis rendszerről van szó, ahol feltehetően minden nagytömegű fekete lyuk egyetlen szörnnyé egyesült. Ez azt is mutatja, hogy a galaxis- és fekete lyuknövekedés végjátékát látjuk.
MI segítheti a további felfedezéseket
A gigantikus fekete lyuk felfedezése egyébként véletlenszerűen történt, miközben a kutatók eredetileg a galaxis sötét anyagának eloszlását akarták feltérképezni. Most, hogy az új módszer bevált, a csapat az Európai Űrügynökség Euclid teleszkópjának adataira támaszkodva reméli, hogy további rejtőzködő szupermasszív fekete lyukakat is felkutathatnak, és jobban megérthetik majd, miként akadályozzák meg ezek a galaxisokat abban, hogy új csillagok szülessenek bennük.
