MI vagy inkább csak kémprogram?
Sok felhasználót már a gondolat is zavar, hogy a tévé internetkapcsolaton keresztül adatokat gyűjt róluk. Egyre többen választják azt a stratégiát, hogy régebbi, hálózatra nem csatlakozó tévét használnak, és inkább saját médiacenterrel vagy HTPC-vel oldják meg a streaminget. Sokan azzal indokolják ezeket a – elsőre talán paranoiásnak tűnő – intézkedéseket, hogy ezzel egyszerűen visszahódítják magánszférájukat a techcégektől, hiszen a modern okostévék rendszeresen ajánlanak nem kívánt tartalmakat, adatokat továbbítanak, vagy még a szobadekorációhoz is külön előfizetésre próbálnak rávenni.
Modern tévék, régi bosszúságok
A felhasználók beszámolói szerint már egy új tévé vásárlása is kompromisszumokat követel. Az okostévék számtalan előre telepített alkalmazással érkeznek, és gyakran olyan funkciókat erőltetnek a felhasználóra, amelyekre valójában nincs szüksége. Egyesek hosszú távon kitartanak régi, „butább” készülékeik mellett, akár 10-15 évig is, míg mások rendszeresen cserélnek, ám ők is igyekeznek a lehető legzártabb rendszert fenntartani – például lecsatlakoznak a hálózatról, vagy tiltják a nem kívánt szolgáltatásokat a routeren keresztül.
Módszerek a túlbuzgó MI ellen
A tiltakozás eszközei között szerepel a hálózati funkciók teljes kikapcsolása, speciális szűrők (például pfBlocker listák) alkalmazása vagy a tartalom más eszközökre, például PlayStationre, Apple TV-re vagy Mac HTPC-re történő áthelyezése. Mobilokon pedig fejlesztői alkalmazások is léteznek, amelyekkel a Gemini vagy egyéb MI-funkciók eltávolíthatók – legalábbis bizonyos modelleknél és régiókban.
Összefoglalva: hiába a folyamatos technológiai fejlődés, a felhasználókat egyre inkább megosztja a személyre szabott tartalmak és az adatvédelmi aggályok közötti egyensúly keresése. Bár az MI-funkciók ígéretesek, nem mindenki kér belőlük – így könnyen lehetséges, hogy a jövő tévéi leginkább kompromisszumokból és blokkolt szolgáltatásokból állnak majd.
