
Mi készül az Nvidia és az Intel műhelyében?
A két óriás első közös nagy dobása az Intel x86 RTX SOC lesz, egy olyan egybeépített processzor, amelyben az Intel x86-os CPU chiplet közvetlenül kapcsolódik egy Nvidia RTX grafikus chiplethez, mindezt az ultragyors NVLink interfész révén. Ezek a dedikáltan játékra és nagy teljesítményre kihegyezett processzorcsomagok várhatóan először laptopokban és kompakt PC-kben jelennek meg, erős konkurenciát támasztva az AMD APU-inak. Itt a két fő egység – vagyis a processzor és a grafikus mag – szoros együttműködésben dolgozik, és közös memóriát használnak. Különösen fontos kiemelni, hogy a korábbi Intel–AMD hibrid chipekkel szemben ez az architektúra a PCIe-nél akár tizennégyszer gyorsabb NVLink-et használ, így teljesítményben és fogyasztásban is új szintet hozhat.
Felborulhat az erősorrend a játékos PC-knél
Az új x86 RTX SOC-ok elsősorban olyan notebookokat és kisebb asztali gépeket céloznak, ahol minden eddiginél hatékonyabb CPU+GPU integrációra van szükség. A koncepció ismerős lehet az AMD APU-it előnyben részesítő felhasználóknak, ugyanakkor az Nvidia–Intel megoldás hardveres szinten is szorosabb kapcsolatot biztosít a két fő processzoregység között, új távlatokat nyitva a hordozható gamer gépek piacán. Mindazonáltal az Intel Xe grafikai architektúrája továbbra is helyet kap az Intel tömegtermékeiben, tehát a saját fejlesztés nem szorul teljesen a háttérbe. A driverfejlesztés felosztása is egyértelmű: az Intel és az Nvidia a saját részegységeikért felelnek, így várhatóan kevesebb lesz az egymásra mutogatás az esetleges hibák esetén.
Saját x86 adatközponti processzorokat is kap az Nvidia
A megállapodás másik jelentős eleme, hogy az Intel kifejezetten az Nvidia számára fog egyedi x86 adatközponti processzorokat gyártani, amelyeket az Nvidia saját márkanév alatt értékesít majd. Ezek a CPU-k is NVLink interfészen keresztül kommunikálnak majd az Nvidia gyorsítóival, így az adatközpontokban futó MI-alkalmazások és nagy számítási igényű munkafolyamatok esetében végre áttörhetik a PCIe korlátjait. Az előzetes információk alapján ezek a processzorok szorosabb CPU–GPU együttműködést valósítanak meg, hasonlóan az Nvidia legújabb Kegyelem Hopper (Grace Hopper) megoldásához, ám ezúttal x86-os környezetben.
Az Intel évek óta kínál, főként hiperskálázóknak (óriási adatközpont-üzemeltetőknek), egyedi Xeonokat, így a személyre szabott processzorgyártás nem újdonság számára. Ugyanakkor most az Nvidia lehetőséget kap, hogy saját igényeire szabott x86 processzort kapjon, amellyel közvetlenül célozhatja meg a szerverpiacot az MI-gyorsítókkal együtt. Az AMD eközben megmarad saját Infinity Fabric összekötőjénél, így szinte semmi esélye annak, hogy áttérnének az Nvidia NVLink Fusion rendszerére.
Összefonódó pénzügyi és geopolitikai érdekek
Az Nvidia 5 milliárd dolláros részvényvásárlása (23,28 dollár/részvény, azaz mintegy 8550 forint) komoly tőkebevonás a pénzügyi nehézségekkel küzdő Intel számára, főként mivel a közelmúltban az amerikai állam is részesedést szerzett, 9 milliárd dolláros (közel 3250 milliárd forintos) csomaggal, amely most közel 10%-os tulajdonrészt jelent. Az amerikai kormány azzal indokolta befektetését, hogy így támogatja az USA technológiai, ipari és nemzetbiztonsági érdekeit. A privát szektor befektetései pedig stabilizálhatják az Intelt a TSMC-vel folytatott verseny következtében kialakult nehéz helyzetben.
Az Nvidia részvényvásárlásának további részletei – például lesz-e helyük az igazgatóságban, vagy hogyan élnek majd a szavazati jogukkal – egyelőre nem ismertek, de biztos, hogy ez a befektetés engedélyköteles lesz a hatóságok szempontjából.
Új ipari forradalom küszöbén
Az MI az informatika minden szintjét átformálja, az alaplaptól a szoftverig. Jensen Huang, az Nvidia vezérigazgatója szerint az együttműködésük egyesíti az Nvidia MI-hangsúlyos szoftveres és gyorsítási tudását az Intel hatalmas x86 ökoszisztémájával. Lip-Bu Tan, az Intel vezérigazgatója pedig hangsúlyozta, hogy a két cég portfóliójának összehangolása, a gyártási tapasztalat és az új architektúrák közös fejlesztése mind az iparág fejlődését szolgálja.
Külön érdemes hangsúlyozni, hogy mindkét vállalat többgenerációs tervet vázolt fel: az együttműködés hosszú távra szól, nem csupán az első közös chipre. Az IT-piac átrendeződése tehát hosszabb távon elkerülhetetlen.
Mindezeket figyelembe véve az Nvidia és az Intel váratlan szövetsége nem csupán piaci stratégia, hanem ipartörténeti jelentőségű esemény, amely új versenydimenziókat és technológiai lehetőségeket nyithat meg az egész számítástechnikai világban.