Az immunrendszer rejtélye: Nobel-díj az autoimmun betegségek kutatásáért
Az idei élettani vagy orvostudományi Nobel-díjat Mary E. Brunkow, Fred Ramsdell és Shimon Sakaguchi kapták azért, mert feltárták, hogyan akadályozza meg a szervezet, hogy az immunrendszer önmagát támadja. Kutatásaik az úgynevezett szabályozó T-sejtekre fókuszáltak, amelyek féken tartják az immunrendszer „baráti tüzelését”.
Fontos kiemelni, hogy Sakaguchi az 1990-es években fedezte fel: az egerek bizonyos, speciális fehérjemarkert hordozó immunsejtjei elengedhetetlenek az autoimmun támadások megelőzésében. Később Brunkow és Ramsdell megtalálták azt a genetikai kapcsolót, amely ezen sejtek működését irányítja. A felfedezés több mint 200 klinikai vizsgálatot inspirált, új terápiák keresését autoimmun betegségekre és a szervátültetés utáni kilökődések csökkentésére.
Bár a legtöbb díjazott rögtön értesül a kitüntetésről, Fred Ramsdellt éppen egy eldugott kempingtúra akadályozta meg abban, hogy felvegye a telefont; a felesége sikolyára először grizzly medvére gyanakodott.
Úttörés a kvantumfizikában: nagy léptékű kvantumhatások
A fizikai Nobel-díjat John Clarke, Michel H. Devoret és John M. Martinis kapták, miután bizonyították: a kvantumhatások nem korlátozódnak az atomok világára. A kvantum-tunneling (kvantum-alagutazás) – amelynek során részecskék olyan falakon jutnak át, amelyeken elvileg nem tudnának – már régóta ismert volt a mikroszkopikus világban, de a kutatók az 1980-as években, Berkeley-ben tenyérnyi méretű áramkörökön is bemutatták ezt.
A szupravezető áramkörökben milliárdnyi elektron együtt, kvantumrészecskeként viselkedve „átugrott” a gátakon. Ez az áttörés megalapozta a kvantumszámítógépeket, amelyek kvantumbitekkel (qubit) dolgoznak, így egyszerre több állapotban tudnak információt tárolni.
Vegyészet: fém-szerves vázak és a jövő anyagai
A kémiai Nobel-díj Susumu Kitagawa, Richard Robson és Omar M. Yaghi munkáját ismerte el, akik létrehozták a fém-szerves vázakat (MOF-ok). Ezek apró, fémionokból és szerves molekulákból felépülő rácsok, amelyek szivacsként képesek speciális anyagokat megkötni.
Robson ötletét a gyémánt szerkezete ihlette, Kitagawa megmutatta, hogy a MOF-ok rugalmasak, így gázokat is átereszthetnek, míg Yaghi bebizonyította: szinte végtelen számú fém-molekula kombinációval lehet stabil vázakat kialakítani. Ezek a szerkezetek alkalmazhatók például szennyezett víz tisztításánál, hidrogén üzemanyag tárolásánál vagy gyógyszerek szállításában.
COVID-oltások és MMR-vita: új ajánlások
Az amerikai CDC nemrég módosította a COVID-vakcinákra vonatkozó iránymutatásait: már nem mindenkinek, hanem csak orvosi konzultáció után javasolja a frissített oltást. Azonban nem kötelező orvoshoz fordulni: gyógyszerészek is adhatnak tájékoztatást, sőt be is adhatják az oltást – bárki számára, függetlenül életkortól vagy egészségi állapottól.
Az MMR-oltás (kanyaró, mumpsz, rubeola) kapcsán heves viták robbantak ki: az ideiglenes CDC-igazgató, Jim O’Neill, és Donald Trump elnök is azt szorgalmazza, hogy válasszák szét a kombinált oltást külön vakcinákra, arra hivatkozva, hogy túl sok oltás terheli a gyerekeket. Fontos kiemelni: nincs bizonyíték arra, hogy a kombinált, évtizedek óta biztonságosan használt MMR-oltás szétválasztása bármilyen előnyt kínálna; viszont több szúrást és rendelői látogatást, illetve alaptalan bizalmatlanságot okozna.
Válság Gázában: éhező gyermekek növekvő száma
Friss kutatás szerint mintegy 54 600 gyerek szenved akut alultápláltságban Gázában. Az akut alultápláltság – más néven sorvadás – életveszélyes, és abban nyilvánul meg, hogy a gyermekek testsúlya kritikus szint alá esik. A vizsgálatot 2024 januárja és 2025 augusztusa között végezték: 219 783, 6 hónapos és 5 éves közötti gyermek kar-körfogatát mérték, ezek alapján becsülték meg a teljes, mintegy 346 ezer fős korcsoport állapotát. A sorvadás szorosan összefüggésbe hozható az izraeli kormány által elrendelt blokáddal: a háború alatt az éhezés növekedett, de egy 2025 eleji tűzszünet idején, amikor bejutottak a segélyek, látványosan javult a helyzet. A blokád visszaállítása után a helyzet újra romlott. Lényeges hangsúlyozni, hogy a segélyek korlátozása az éhezés egyik fő oka – a krízis egész generációkra kihathat.
Következtetés
Összességében elmondható, hogy a tudomány újabb mérföldköveket ért el: az immunológia, a kvantumfizika és a kémia áttörései új távlatokat nyitnak, miközben a globális egészséget fenyegető kihívások – mint a járványok és a gyermekkori éhezés – továbbra is súlyosak maradnak.
