
Az étrend nyomai a fogakban és a csontokban
Fontos kiemelni, hogy a kutatók a neandervölgyiek étkezési szokásait főleg a csontokban, fogakban és szerszámokon megmaradt izotópok (például a szén-13 és a nitrogén-15) elemzésével tudják visszakövetni. A különböző izotópok aránya pontos képet ad arról, mit ettek elődeink. Például a spanyol Gabasa lelőhelyen talált bizonyítékok szerint a neandervölgyiek valóban „hiperragadozóként” viselkedtek, étrendjük leginkább húson és csontvelőn alapult. A csontok nitrogén-15 szintje ráadásul még a nagyragadozók, például az oroszlánok, hiénák vagy farkasok szintjénél is magasabb volt, ami azt jelzi, hogy a neandervölgyiek igazi csúcsragadozónak számítottak.
Hús, zsír – és csontvelő mindenek felett
Ugyanakkor az egyszerű, húsalapú étrend elmélete túl leegyszerűsítő lenne. A magas nitrogénszint mindenekelőtt annak köszönhető, hogy a neandervölgyiek gyakran fogyasztottak nagytestű állatokat, például mamutokat, amelyekben felhalmozódott a nitrogén-15. Ezt erősíti meg, hogy több helyszínen is megtalálták a csontvelő feltörésének és elfogyasztásának nyomait: például egy 125 000 éves német lelőhelyen módszeres csonttörésre utaló jeleket találtak. Az állati zsírok és az agyvelő szintén alapvető energiát jelentettek – pusztán sovány hús fogyasztása ugyanis fehérjemérgezéshez vezethet, ami akár halálos is lehet.
Ennek alapján megállapítható, hogy a neandervölgyiek túléléséhez elengedhetetlen volt, hogy ne csak húst, hanem nagy mennyiségű zsírt is egyenek.
Növények, magok és kreatív megoldások
Fontos kiemelni, hogy a neandervölgyiek növényeket is fogyasztottak, ha azok elérhetők voltak. Újabb kutatások bizonyítékot találtak fogkőben megőrződött növényi maradványokra, mikroszkopikus növényi nyomok kerültek elő kőszerszámokról, sőt fosszilizálódott bélsárban is találtak növényi zsírokat. Izraelben például magok maradtak fenn; Görögországban és Irakban főzésre utaló nyomokat találtak, amellyel eltávolíthatták a keserű ízeket. Gibraltáron tengerparti növényeket, Olaszországban pedig a lisztkészítésre utaló maradványokat fedeztek fel.
Egy spanyolországi barlangban gyógynövények nyomait is kimutatták a fogkőből, ami arra utal, hogy nemcsak táplálkozási céllal, hanem gyógyításra is alkalmazták a növényeket. Melegebb vidékeken a neandervölgyiek feltehetően magvakat, gumókat, gyökérzöldségeket és datolyát is gyűjtöttek.
Életmódjuk titka az alkalmazkodásban rejlett
Noha a neandervölgyiek leggyakrabban hússal és állati termékekkel táplálkoztak, mindig igazodtak a helyi adottságokhoz és az évszakokhoz. Ha volt növény, mag vagy gyökérzöldség, azt is felvették az étrendjükbe. Mindebből az látszik, hogy az emberiség kihalt rokonai jóval összetettebb, rugalmasabb étrendet követtek, mint azt sokáig hittük.
