
Miért változik a levelek színe ősszel?
Az őszi lombhullás nem csupán esztétikai élmény, hanem komoly kutatási terület is: általa a tudósok felmérhetik az erdők egészségét, s azt is megvizsgálhatják, hogyan hat a klímaváltozás a levelek öregedésére, vagyis a szeneszcenciára. Három fő tényező – a nappalok hossza, a hőmérséklet és a csapadék – határozza meg, mikor kezdenek el a fák színesre váltani leveleiket, mennyi ideig tart a színpompás időszak, illetve mennyire élénkek a színek. Például a csökkenő napfény hatására a fotoszintézis lassul, a pigmentek elrendeződése megváltozik, és a levelek átszíneződnek. A hőmérséklet szintén kulcsfontosságú: hidegebb éjszakákon felgyülemlenek a cukrok a levelekben, így a juharfa lombja élénkpirossá, lilává válik. Ha azonban éjszaka is meleg van, a cukrok elhasználódnak, gyengülnek a színek, és a levelek elvesztik jellegzetes őszi ragyogásukat.
A csapadék sem elhanyagolható: a nyári eső bősége fokozza a színintenzitást, míg az aszály elhalványítja a lombot. Különböző fafajok eltérően reagálnak ezekre a tényezőkre – például a tölgyek és bükkök lombhullása meleg időben késleltetett lehet, miközben a nyírfák és nyarak hamarabb hullatják leveleiket.
Amikor az időjárás közbeszól
Az extrém időjárási események, mint a korai fagy, a szárazság vagy a hőhullámok, nagy szerepet játszanak a színek intenzitásában és a levelek hullásának időpontjában is. Érdemes kiemelni, hogy a jelenlegi aszály és alacsony talajnedvesség a Nagy-tavak déli részén és az Ohiói-völgyben jelentősen lerövidíti vagy tompítja a színek csúcsát. Nyugaton a súlyos szárazság miatt korábban, fakóbb árnyalatokban jelenik meg a lombszínváltás.
Az Explore Fall csapata mesterséges intelligenciát vetett be: több évtizednyi hőmérsékleti, csapadék- és napfényadatot dolgoztak fel mélytanulási (deep learning) eszközökkel, hogy régiókra bontva, nagy pontossággal előrejelezhessék a színek alakulását. Ezzel a módszerrel a lombszínek csúcsát akár háromnapos pontossággal is képesek meghatározni az esetek 80 százalékában.
Klímaváltozás: hosszabb, színesebb ősz, de van árnyoldal
Az elmúlt két évben ugyan nagyrészt stabil maradt a levelek színváltásának ideje, de hosszabb távú adatsorok azt mutatják, hogy a csúcsszínek egyre korábban érkeznek, ami a jövő őszeinek új normája lehet. Egy 2023-as kutatás szerint a nyár eleji felmelegedés gyorsítja, míg a napforduló utáni meleg lassítja a színváltást, így meghosszabbodik az őszi színek időszaka.
Ennek révén ugyan tovább élvezhetjük a színes lombkoronát, de a levelek hamarabb kezdenek CO2-t kibocsátani, miután elveszítik zöld színüket, ez pedig hozzájárulhat a globális felmelegedéshez. A lombszínek nem csupán őszi látványosságok: erdőink egészségének fokmérői. Ha hirtelen változnak a színek, vagy hamar lehullanak a levelek, az a természet állapotára is figyelmeztethet. Fontos kiemelni, hogy az egészséges erdők biztosítják a tiszta ivóvizet, a friss levegőt és a kikapcsolódási lehetőségeket – amire mindannyiunknak szükségünk van.