
Miért vannak buborékok a tűzhelyen?
Folyadékdinamikai kutatások szerint nanoméretű buborékok folyamatosan keletkeznek és el is tűnnek, ahogy a víz melegszik a tűzhelyen. A jól látható buborékokhoz viszont magasabb hőmérséklet is szükséges lehet, mint a „papír szerinti” forráspont. A buborék nem csupán egy gázgömb a vízben, hanem a folyadék és a gáz határfelülete is, amelyet a felületi feszültség tart egyben. Ez az erő folyamatosan „összenyomná” a buborékot, vissza a folyadékba. Ahhoz, hogy stabil buborék keletkezzen, elég gáznak kell benne lennie ahhoz, hogy a nyert szabadenergia legyőzze a felületi feszültséget, így a nagyobb buborékok mindig stabilabbak.
Ezért a víz sokszor csak egy kicsit a forráspont felett kezd élénken forrni; ezt nevezzük szuperhevítésnek. A forráspont azt a hőmérsékletet jelöli, amikor a gőzfázis már stabilabb, mint a folyadék, de hogy jelentős buborék keletkezzen, több energia kell, így a víz tovább melegszik a látható forrás előtt. A fazék falán vagy szennyeződéseken könnyebben elindulnak ezek a buborékok, ezért mindig ott jelennek meg először.
Mi történik a mikróban?
A mikrohullámú sütőben a víz szokatlanul gyorsan és egyenletesen melegszik fel, mert az egész térfogatban az elektromágneses hullámok gerjesztik a vízmolekulákat. A legtöbben sima üvegedényben melegítenek mikróban, ami nem ad helyi egyenetlenségeket vagy nukleációs pontokat a buborékok kialakulásához. Emiatt a víz akár 20°C-kal is szuperhevülhet, vagyis 120°C-ig is melegedhet anélkül, hogy a buborékképződés megindulna. Ilyenkor, ha megbolygatjuk az edényt, a felgyűlt energia hirtelen, hatalmas, robbanásszerű buborék formájában szabadulhat fel, ami rendkívül veszélyes lehet.
A szuperhevülés más folyadékoknál is előfordulhat, de a víz nagy felületi feszültsége miatt különösen látványos tud lenni ez a jelenség.
