Miért hiúsult meg a műanyag-egyezmény, és most mi következik?

Miért hiúsult meg a műanyag-egyezmény, és most mi következik?
Világszerte hatalmas csalódást okozott, hogy az ENSZ genfi tárgyalásai zátonyra futottak, így megbicsaklott az a folyamat, amely egy jogilag kötelező globális egyezményt hozott volna létre a műanyagszennyezés visszaszorítására. Hiába dolgozott rajta tudósokból és szakértőkből álló nemzetközi csoport: a résztvevők nem jutottak megegyezésre, aminek fő oka az, hogy a legnagyobb petrolkémiai gyártóval rendelkező országok elutasították a tiszta, új műanyag előállításának korlátozását. Fontos hangsúlyozni, hogy ez nem újdonság. Az érdekérvényesítő csoportok szinte mindig igyekeznek elnyomni a tudományos aggályokat: láttuk ezt már a dohány, az azbeszt, a PFAS vagy éppen a klímaváltozás esetében is. Most, a mikroműanyagok és nanoműanyagok korában, amelyek már a szervezetünkben is jelen vannak, minden eddiginél fontosabb lett volna az időben történő fellépés és a tudatosság növelése. Ennek hiányában azonban még mindig tehetünk valamit: minimalizálhatjuk saját kitettségünket, csökkenthetjük a hulladék mennyiségét, és közös fellépéssel nyomást gyakorolhatunk a műanyagiparra.

Miért lenne végre szükség egy erős műanyagegyezményre?

Egy ambiciózus műanyagegyezmény hosszú távon pozitív hatást gyakorolhatna a környezetre és az egészségünkre. A Montreali Jegyzőkönyv (Montreal Protocol) – amely még 1987-ben tiltotta be az ózonréteget pusztító aeroszolokat – nagyszerű példaként szolgál. Ezzel szemben a Kiotói Jegyzőkönyv (Kyoto Protocol) sokkal kevesebb eredményt hozott, mert kevés ország írta alá, és a betartása is vegyes volt. Most a műanyagegyezmény is válaszúthoz érkezett.

Az egyezmény egyik legnagyobb ígérete az lett volna, hogy kötelezővé válna a káros adalékok feltüntetése, csak biztonságosnak igazolt új anyagokat lehetne bevezetni, továbbá kötelező lenne a műanyagtermelés csökkentése, illetve a vegyi összetétel egyszerűsítése is.

Mi maradt (vagy tűnt el) a szövegből?

A decemberi egyezménytervezetet menet közben többször is átírták, a vitás kérdések pedig végül kikerültek belőle. Kihúzták a „célkitűzés”, „vegyi anyagok”, „káros” vagy „kivezetés” szavakat, és az emberi egészséget tárgyaló cikkelyt teljesen törölték. Elveszett a közvélemény-tudatosság fontossága is, és lekerültek a napirendről a globális kivezetések (például a műanyag szatyrok, szívószálak tiltása). A fenntartható termelés, csökkentési célok, problémás vegyi anyagok, az adalékok átláthatósága vagy a hulladékégetés/beföldelés tilalma sem maradtak a tervezetben. Az innováció és a kutatás támogatásáról ugyan még szó van, de biztonsági garanciák nélkül a „megkerülési verseny” észrevétlenül elindulhat – ezt már sokszor tapasztaltuk.

Mit tehet a fogyasztó?

Mindazonáltal a fogyasztók hatalma nem elhanyagolható. Jó példa erre a mikroműanyag-gyöngyök esete, amelyek régen szinte minden arcradírban, fogkrémben, tusfürdőben benne voltak. Amikor tudatosult ezek káros hatása, a vásárlók elfordultak ezektől a termékektől, a gyártók pedig kénytelenek voltak változtatni. Az első tiltó ország Hollandia volt, majd egyre többen csatlakoztak, végül a nagy cégek világszerte kivonták a műanyag gyöngyöket – mindez fogyasztói nyomásra.

Érdemes tudni, hogy jelenleg a legnagyobb mikroműanyag-források a szintetikus textíliák és a gumiabroncsok – ezek együttesen a mikroplasztik szennyezés több mint feléért felelősek. Ezekből használat és mosás közben is szabadulnak fel mikrorészecskék, ezért már az is segít, ha kevesebb ruhát vásárolsz, lehetőleg természetes szálakat választasz, vagy autózás helyett inkább sétálsz, biciklizel – és kevesebbszer mosol.

Figyelmet kell fordítani a beltéri forrásokra is, például a szőnyegekre és gépjárművekre, ahol a koncentráció jelentősen magasabb lehet. Az, hogy minél kevesebb időt töltesz ilyen helyeken, szintén csökkentheti a kitettséget.


Ne várj nemzetközi egyezményre!

Összefoglalva, bár egyes országok – például Ausztrália – a műanyaggyártásban nem világelsők, mégis rengeteg egyszer használatos műanyagot fogyasztanak. Nem kell tehát megvárni, míg aláírnak egy egyezményt: már most, a saját életünkben is elindíthatjuk a változást, és ha közösen cselekszünk, a nagyvállalatok is reagálni fognak.

2025, adminboss, phys.org alapján

  • Te mit tennél, ha úgy érzed, hogy a nagy cégek nem hallgatnak a tudósokra?
  • Te mit gondolsz, mennyire kellene szigorítani a műanyagokra vonatkozó szabályokat?
  • Szerinted mindenki felelőssége csökkenteni a műanyagszennyezést vagy inkább a cégeké?



Legfrissebb posztok

Az Apple végre tényleg felkavarja az iPhone unalmas állóvizét

MA 22:26

Az Apple végre tényleg felkavarja az iPhone unalmas állóvizét

🚀 Az Apple hamarosan elhozza a várva várt újításokat az iPhone-kínálatba. Már idén szeptemberben bemutathatják az iPhone Air-t, egy minden eddiginél karcsúbb modellt, amely a megszokott apróbb módosítások helyett...

10 amerikai állami egyetem, ahol biztosan megtérül a tandíj

MA 22:01

10 amerikai állami egyetem, ahol biztosan megtérül a tandíj

🏆 Egyetemválasztás előtt egyre többen nézik azt is, mennyire térül meg később a diploma ára. Különösen az USA-ban, ahol egy-egy évfolyam akár több millió forintnyi tandíjba is kerülhet, nem...

Veszélyeket rejthet a ChatGPT, Claude és Gemini, ezt mutatja a Cloudflare vizsgálata

MA 21:52

Veszélyeket rejthet a ChatGPT, Claude és Gemini, ezt mutatja a Cloudflare vizsgálata

⚠ A generatív MI-alapú eszközök rohamos terjedése miatt a vállalati szektorban egyre fontosabb, hogy az informatikai és biztonsági csapatok lépést tartsanak a folyamatosan változó kockázatokkal. A Cloudflare One platformján...

Ki uralkodott a legtovább Rómában, melyik császár győzte le az időt?

MA 21:27

Ki uralkodott a legtovább Rómában, melyik császár győzte le az időt?

A Római Birodalom császárának lenni a történelem egyik legveszélyesebb foglalkozása volt, ahol merényletek, polgárháborúk és betegségek között kellett lavírozni. Mégis akadtak uralkodók, akik hosszabb ideig maradtak hatalmon –...

Az amerikai gyógyszercég összeomlott zsarolóvírus-támadás miatt

MA 21:01

Az amerikai gyógyszercég összeomlott zsarolóvírus-támadás miatt

💉 Egy súlyos kibertámadás bénította meg az Egyesült Államokban működő Inotiv gyógyszeripari céget, miután augusztus 8-án részlegesen feltörték, valamint titkosították több rendszerét és adatállományát. A cég az amerikai tőzsdefelügyeletnek...


MA 20:50

Az új zöld kémia: mit tud a napfény, amit mi nem?

A növények a fényenergiát négy foton egyidejű hasznosításával alakítják át, míg a mesterséges fényelnyelő vegyületek eddig legfeljebb egy fotont tudtak felhasználni egyszerre. Egy ausztrál kutatócsoportnak most sikerült áttörést...

Az MI-bizniszben most bárki átverhet – vigyázz az ál-befektetésekkel!

MA 20:26

Az MI-bizniszben most bárki átverhet – vigyázz az ál-befektetésekkel!

⚠ Egyre többen próbálnak különféle trükkökkel „hozzáférést” ígérni a legmenőbb MI-cégekhez, így a(z) OpenAI-hoz is, miközben ilyen lehetőség valójában nem létezik. Az utóbbi időben elterjedtek a speciális befektetési eszközök,...

Így hatolt be az embrió a méhbe, most élő videón láthatjuk

MA 20:02

Így hatolt be az embrió a méhbe, most élő videón láthatjuk

Jelentőséggel bír, hogy a tudósoknak most először sikerült rögzíteniük, hogyan ágyazódik be egy emberi embrió a méhbe valós időben, egy laborban létrehozott méhmodellt használva. Ez a látványos, új...


MA 19:26

Az MI kísérlet: YouTube és a gépi tartalom inváziója

A YouTube egyes felhasználói feltöltött videóikon meglepő változásokat fedeztek fel – a készítők tudta vagy beleegyezése nélkül a képek élesebbé, tisztábbá váltak. A Google szóvivője, Allison Toh szerint...