
Az eltérés oka az óceáni áramlatokban keresendő
Nem elhanyagolható tényező, hogy az Atlanti-óceán áramlásrendszere jelentős mennyiségű meleget szállít a trópusoktól egészen Európáig. Ez a rendszer az Atlanti meridionális áramlási cirkuláció (AMOC) néven ismert, amely folyamatosan több millió köbméter vizet és elképesztő hőmennyiséget szállít észak felé. Ez a hatás ahhoz hasonlít, amikor egy fatüzelésű kályha köré gyűlik a meleg levegő: a meleg víz felmelegíti a környező légtömegeket, amelyek aztán a nyugati szeleknek köszönhetően tovább áramlanak a kontinens belseje felé, például szerte Angliában és Európa nyugati részén.
A tengerpart közelsége és a távoli kontinens szárazsága
Ugyanakkor a kontinens mérete is meghatározó tényező. Európa viszonylag keskeny, és tengerek ölelik körül, így a víz jelentős hőkapacitása egész évben kiegyenlíti a hőingást: nyáron elraktározza, télen pedig visszaadja a hőt a levegőnek. Ennek köszönhetően a part menti városok időjárása jóval kiegyensúlyozottabb, ami nem mondható el a hatalmas kiterjedésű kontinensek belső területeiről, például Észak-Amerika középső részéről.
Nem elhanyagolható tényező, hogy ez a kiegyenlítő szerep megfordul nyáron: amikor az óceán hőmérséklete alacsonyabb, a tengerparti éghajlat hűvösebb marad, mint a belső területeké.
Golf-áramlat, futóáramlás és az amerikai tél
A meleg időjárás ugyanakkor nem mindenhol garantált az óceánpart közelében sem. Az Egyesült Államok északkeleti partvidékén például a Golf-áramlat hatására létrejövő hideg vízgyűrűk akár 30–50%-kal is csökkenthetik a hőmérsékletet, a Climate Dynamics folyóiratban megjelent tanulmány szerint. Ezenkívül a futóáramlás is jelentős szerepet játszik: ez a magaslégköri szél Észak-Amerika felett gyakran dél felé hajlik, szabad utat engedve az északi hideg levegőnek, amely többek között Kanadából zúdul az Egyesült Államokra. Nem elhanyagolható tényező, hogy télen a futóáramlás különösen erős, mivel ilyenkor nagyobbak a hőmérséklet-különbségek. Ez magyarázza, hogy az azonos szélességi körök ellenére miért olyan szélsőséges a tél például Calgaryban, Winnipegben vagy New Yorkban.
Klímaváltozás: ami ma még megszokott, holnap luxus lehet
Összességében elmondható, hogy Európa enyhébb telei főként az Atlanti-óceán áramlatainak, a nyugati szeleknek és a tengeri hőmérséklet-kiegyenlítő hatásának köszönhetők. Ugyanakkor a jelenlegi klímamodellek alapján ez az idilli helyzet veszélyben van. Az AMOC gyengülése vagy összeomlása – amire a kutatók szerint már 2095 előtt is sor kerülhet – akár a felére csökkentheti a mezőgazdasági termelést Angliában és Írországban, a klíma pedig inkább fog hasonlítani Alaszkáéhoz vagy Kanada északi részééhez, mint a mostani enyhe, szinte angolos télhez. A mostani kiegyensúlyozott tél tehát korántsem adottság – lehet, hogy az elkövetkező évtizedekben újra kell tanulnunk, mit is jelent az igazán hideg.
