
Adatközpontok vízigénye: növekvő és titkolt számok
A Lawrence Berkeley Nemzeti Laboratórium (Lawrence Berkeley National Laboratory) 2024-es jelentése szerint 2023-ban az amerikai adatközpontok közvetlen hűtésre több mint 64 milliárd liter vizet használtak el, és előrejelzésük szerint ez a szám 2028-ra akár négyszeresére is nőhet. Ugyanakkor, ha az áramtermeléshez szükséges vízmennyiséget is beleszámoljuk, már 800 milliárd literes éves vízfogyasztásról beszélhetünk. Fontos kiemelni, hogy ezek a becslések egy gyorsan változó iparágra vonatkoznak, és nem tükrözik a teljes képet, mivel maguk a cégek gyakran nem közlik a valós adatokat.
Az ideális helyszín: a Nagy-tavak régiója
Az adatközpontok előszeretettel választanak hűvösebb, vízben gazdag területeket, például az amerikai Nagy-tavak környékét, ahol az éghajlat kedvezőbb a hűtési igények szempontjából, és bőséges a víz. Ez azonban versenyt jelent a több mint 30 millió ember számára is, akik szintén a Nagy-tavakra támaszkodnak vízellátásukban. Az adatközpontok megjelenése ezekben a régiókban komoly konfliktust okozhat a vízfelhasználók között, különösen, ha a felhasználásuk mértéke rejtve marad.
Mennyit használnak valójában? – Átláthatósági problémák
A közérdekű adatigénylések és kormányzati dokumentumok elemzése alapján megállapítható, hogy a legnagyobb technológiai cégek – köztük az Amazon, a Google, a Microsoft, a Meta, a Digital Realty és az Equinix – maguk döntik el, hogy nyilvánosságra hozzák-e adatközpontjaik vízfogyasztását, vagy elhallgatják azt. Gyakran előfordul, hogy a fenntarthatósági jelentésekben csak összesített, vállalati szintű adatokat tesznek közzé, adatközpontonkénti bontásban azonban ritkán publikálnak pontos számokat. Egyes jelentések szerint például 2024-ben egy iowai adatközpont 3,8 milliárd liter vizet használt fel egyetlen év alatt.
A hűtés módszerei: víz vagy energia?
Az adatközpontok fő vízfogyasztása a szerverek és eszközök hűtéséből adódik. Sokan közvetlenül a helyi vízhálózatból szerzik be az ehhez szükséges vizet, amit csőrendszeren vezetnek át a forró eszközök között. Ez a víz vagy közvetlenül elpárolog hűtés közben, vagy visszahűtik és újrahasznosítják. Fontos megjegyezni, hogy az úgynevezett levegőhűtéses, chilleres rendszerek jóval kevesebb vizet használnak, viszont energiaigényesebbek. Az ilyen eltérésekre vonatkozó pontos adatokat a cégek jellemzően nem hozzák nyilvánosságra.
Google és Meta: példa és ellentét
A Google és a Meta kiemelkednek abból a szempontból, hogy legalább részben nyilvánosságra hozzák adatközpontjaik vízfelhasználását. A Meta 2023-ban 3,1 milliárd liter vizet használt el, ennek 95%-át adatközpontjai fogyasztották el. Ezzel szemben a Google adatai szerint világszerte 24,2 milliárd liter volt a vállalat vízfogyasztása, amelynek szintén 95%-át adatközpontok használták fel. Érdekesség, hogy az iowai Council Bluffs-i központ 3,8 milliárd litert igényelt, míg a texasi Pflugerville-ben lévő levegőhűtéses adatközpont mindössze 38 ezer litert fogyasztott, ami egy magyar háztartás éves vízhasználatának felel meg. Mindez azt mutatja, hogy a technológia és a földrajzi elhelyezkedés jelentősen befolyásolja a központok vízhasználatát.
A jövő tétje: teljes kép nélkül
Miközben az adattárolás iránti igény a mesterséges intelligencia forradalma miatt tovább nő, az adatközpontok vízfogyasztásáról továbbra is hiányosak az információk. A döntéshozók és a lakosság mindaddig félhomályban marad, amíg nincsenek átlátható, egységes adatszolgáltatások. Emiatt várható, hogy a klímaváltozás és a társadalmi igények közepette a vízfelhasználás az adatközpontok egyik legégetőbb fenntarthatósági kérdésévé válik.