Az alvásfázisok szerepe a memóriában
Az alvás négy szakaszból áll: egy REM-fázisból és három nem-REM-szakaszból, köztük a lassú hullámú, mélyalvással. Egy friss kutatásban 32 fiatal felnőttnek kellett szó–kép párokat – például cselekvést jelentő szót egy állat vagy növény képével – memorizálni EEG-vizsgálat közben, majd éjszakai alvásuk alatt is mérték az agyhullámaikat. Másnap tesztelték, mit és hogyan jegyeztek meg.
Az elemzések azt mutatták, hogy az egyedi, konkrét élményekhez kapcsolódó agyi mintázatok az alvás után gyengültek, miközben a tágabb, kategóriákhoz köthető emlékek mintázata változatlan maradt. Ugyanakkor minél nagyobb volt az REM aránya az alvásidőn belül, annál hangsúlyosabb lett ez az áttolódás a részletektől az általánosítás irányába. Ez arra utal, hogy az REM segít beilleszteni az új információkat a meglévő tudásba, míg a mélyalvás inkább az eredeti, részletes formában őrzi meg őket.
Az REM és a mélyalvás kiegészítik egymást
Mindezt figyelembe véve az eredmények azt sugallják, hogy az agy nem csupán megerősíti az emlékeket alvás közben, hanem aktívan átalakítja őket. Nem szó szerint tároljuk a tapasztalatokat, hanem az agy alvás közben egyensúlyoz az emlékezet pontossága és a nagyobb összefüggések kialakítása között. Érdemes kiemelni, hogy az REM és a mélyalvás nem egymás riválisai, hanem együtt támogatják a különböző típusú memóriafolyamatokat: az általános tudás elsajátítását és a konkrét élmények megőrzését.
A szakemberek szerint az egészséges, rendszeres alvás segíti ezt a folyamatot, hosszabb REM-periódusok pedig erőteljesebben alakíthatják át emlékeinket. Ugyanakkor fontos megjegyezni, hogy a vizsgálat összefüggéseket, nem közvetlen ok-okozati kapcsolatokat mutatott. A jövőben olyan módszerek jelenhetnek meg, amelyekkel már alvás közben lehet aktívan beavatkozni az emlékek újrarendezésébe – például hangokkal vagy a különböző alvásfázisok megzavarásával.
