Még a mesterséges intelligencia sem tudja megállítani az áltudományos lapokat
Lényeges hangsúlyozni, hogy napjainkban a tudományos közlemények túlnyomó többsége nyílt hozzáférésű, a publikálás költségeit pedig maguk a szerzők fedezik. Ez a rendszer lehetővé teszi, hogy bárki elolvashassa a kutatásokat, azonban jelentős hátulütője is van: csak az Egyesült Államokban 2025 végéig minden közpénzből finanszírozott kutatást elérhetővé kell tenni. Ez a változás azonban az áltudományos – vagy ragadozó – folyóiratok elszaporodását eredményezte, amelyek elsődleges célja a szerzőktől beszedett díjak begyűjtése, érdemi tudományos ellenőrzés nélkül.
Tudományos újságok vagy pénzlehúzók?
Hogy pontos képet kapjanak a jelenség mértékéről, három informatikus – Daniel Acua (University of Colorado Boulder), Lizhen Liang (Syracuse University) és Han Zhuang (Eastern Institute of Technology, Kína) – közel 200 000 nyílt hozzáférésű folyóiratból egy 15 191 lapot tartalmazó mintát vizsgált meg. MI-alapú modellt tanítottak arra, hogy felismerje a „gyanús” folyóiratokat, például olyan mintázatok alapján, mint amikor a szerzők gyakran hivatkoznak saját magukra.
A modell futtatása után 1 437 folyóiratot jelöltek meg problémásnak – emberi ellenőrzés nyomán azonban körülbelül 1 092-ről derült ki, hogy valóban alaposan gyanúsak, viszont 345 esetben tévesen riasztott a rendszer, miközben további 1 782 káros lap rejtve maradt. Ettől függetlenül az eredmény fontos lépés ahhoz, hogy a szakemberek a legsúlyosabb esetekre tudjanak koncentrálni.
A MI nem csodafegyver, de hatékony eszköz
A kutatók hangsúlyozták, hogy a MI önmagában még nem képes teljes mértékben kiszűrni az áltudományos folyóiratokat, de nagyban megkönnyíti a szűrést, hogy az emberi szakértelmet a legkritikusabb ügyeknél vethessék be. Az automatizált szűrés szigorításával a téves riasztások aránya jelentősen csökkenthető lenne. Ugyanakkor a készítők egyelőre nem nevezik meg konkrétan, mely lapok bizonyultak a leginkább ártalmasnak, hiszen peres eljárásokat is kockáztatnának.
Kiemelik, mennyire fontos, hogy a tudományos kutatások megbízhatósága megmaradjon, hiszen ha az „áldokumentumok” elárasztják a szakmai közeget, azzal a valódi tudás is veszélybe kerül.
Következésképpen a kutatók nemcsak együttműködést terveznek tudományos indexáló szolgáltatókkal és megbízható kiadókkal, hanem azt is, hogy rendszerüket más tudományterületeken is alkalmazzák, vagy akár elérhetővé tegyék azt a kutatók számára, mielőtt beküldik kéziratukat egy adott folyóirathoz. Így remélhetőleg egyre kevesebb tudományos „szemét” kerülhet a nyilvánosság elé – a valódi értéket képviselő munka pedig megkaphatja a figyelmet, amit megérdemel.
🚀 A DJI legfrissebb dobása, az Avata 360 drón nemcsak a panorámadrónozás világát forgatja fel, hanem az otthoni filmezés, vlogolás és kalandvideók piacát is...
Az Intel hosszú várakozás után bemutatta új grafikus kártyáját, az Arc Pro B70-et, amely a régóta pletykált Big Battlemage GPU-ra épül, ám ezúttal nem a játékosokat, hanem az MI-alkalmazásokat célozza meg...
Zágráb utcáira érkezik az Uber és a kínai Pony.ai közös robotaxi-szolgáltatása, amelyet egy horvát cég, a Verne fog össze – ők gondoskodnak a teljes működési rendszer kiépítéséről...
Érdemes megvizsgálni, milyen változások várhatók a Samsung következő generációs mobilchipjénél. Az Exynos 2800 koncepciója mostanra körvonalazódik, és úgy tűnik, a vállalat ezúttal a stabilitást helyezi előtérbe a Galaxy S28 szériánál...
Fontos megérteni, hogy az utóbbi napokban tömeges támadássorozat indult a Magento Open Source és az Adobe Commerce rendszereket érintő, súlyos PolyShell-sebezhetőség kihasználására...
🔧 A Samsung Galaxy A57 5G-t már a bemutató előtt, néhány órával szét is szedték, és ami a leginkább feltűnő: a telefont végre a könnyű javíthatóság jegyében tervezték...
💸 Egy amerikai esküdtszék történelmi döntése értelmében a Meta és a YouTube összesen 6 millió dollár (közel 2,2 milliárd forint) kártérítést köteles fizetni egy ma 20 éves fiatal nőnek és édesanyjának...
🚀 Érdekes felvetés, hogy mi lesz a sorsa annak a több milliárd dollárért fejlesztett Hold körüli űrállomásnak, amelynek építését az Egyesült Államok most jegeli, hogy az erőforrásokat inkább más, nagyobb szabású célokra összpontosítsa...
A Ring új szintre emelte kültéri biztonsági eszközeit: elérhetővé váltak a vezeték nélküli, akkumulátoros verziók a 4K-s és 2K-s felbontású videócsengőkből is, már 29 000 Ft-tól...
💸 A kaliforniai bíróság most tényleg odacsapott: két techóriást, a Metát és a Google-t is felelőssé tették, amiért addiktív dizájnnal szippantották be a fiatalokat...
A dróntechnológia új korszakába lépett, amikor a BRINC bemutatta legújabb fejlesztését, a Guardian nevű, kifejezetten rendőrségi célokra szánt drónt...
😴 Éjszaka nemcsak testünk pihen, agyunk is különös utakat jár be. Egy friss kutatás szerint ugyanis a színes, élénk álmok nem csupán szórakoztatnak, hanem hozzájárulhatnak ahhoz is, hogy reggel valóban kipihentnek érezzük magunkat — sőt, az intenzív álmodás azoknak az éjszakáknak a titka, amikor a legmélyebbnek érezzük az alvást, függetlenül attól, mennyire aktív maradt közben az...
Az Apple évek óta kivár a mobilkamerák terén, de most végre felrázhatja a piacot: tesztelés alatt áll egy 200 megapixeles főkamera, amely nagyobb lehet, mint a Samsung Galaxy S26 Ultra 200 megapixeles érzékelője...
💬 Fontos kérdés, hogy mi történik akkor, amikor a tudományos élet válságba kerül, és azok is távoznak, akik egyszer a kutatás iránti elkötelezettséget mindennél előbbre valónak tartották...
Ilyen eset például, amikor a csalók nem valódi telefonokat, hanem virtuális okostelefonokat használnak, hogy teljesen hiteles felhasználónak tűnjenek...
Egy új, folyamatosan fejlődő kártevő, a Torg Grabber már 850 böngészőbővítményből képes érzékeny adatokat ellopni, ebből 728 kifejezetten kriptopénztárcákhoz kapcsolódik...
🔬 Az elmúlt évtizedekben a tömegspektrometria alapvető eszközzé vált a tudományos kutatásban, ám a technika egyik legnagyobb korlátja, hogy a legtöbb jelenleg használt műszer egyszerre csak néhány molekulát képes elemezni...
🛑 A szoftverellátási lánc sebezhetőségei eddig főként kártevők és zsarolóvírusok révén kerültek be a köztudatba, azonban most egy lényegesen egyszerűbb módszer is elérhetővé vált a támadóknak: rosszindulatú vagy hamisított API-dokumentációval is megvezethetők az MI-alapú kódoló ügynökök...
A bűnözők legújabb trükkje, hogy a Bubble nevű, no-code, MI-alapú alkalmazáskészítő platformot használják Microsoft-fiókok elleni adathalász támadásokhoz...
👤 A Reddit új lépést tett a gyanús aktivitás kiszűrésére: hamarosan arra kötelezi azokat a fiókokat, amelyek automatizált vagy egyébként gépies viselkedést mutatnak, hogy igazolják, valóban ember kezeli őket...