Madarak, emlősök és új fenyegetések
A H5N1-es altípus rendkívül fertőző, magas halálozási arányú madárinfluenza-törzs, amely 2022 januárja óta pusztít az amerikai baromfiszektorban. A Betegségmegelőzési és Járványügyi Központ (CDC) becslései szerint eddig több mint 79 millió kilogrammnyi baromfit kellett levágni, és az esetek már mind az 50 szövetségi államot érintik. A vírus vad vízimadarak, háztáji baromfik, sőt, tejhasznú szarvasmarhák között is terjed az USA-ban, miközben emlősök – rókák, mosómedvék, macskák és medvék – több mint 200 egyedét fertőzte meg eddig. Humán esetek is előfordultak, főként gazdaságok dolgozói körében – a CDC ugyanakkor jelenleg alacsonyra teszi a lakosság globális egészségügyi kockázatát, mivel a H5N1 többféle fajt képes megfertőzni, de emberről emberre még nem terjed.
A „nagy közömbösség” veszélye
Virológusok, állatorvosok és járványügyi szakemberek most erélyesen felszólalnak Kennedyék ötlete ellen. A Science folyóiratban publikált összefoglalójuk szerint a madárinfluenza szándékos, ellenőrizetlen terjedése nem védettséget eredményezne, hanem lehetőséget adna a vírusnak, hogy új fajokat célozzon meg, mutálódjon, sőt alkalmazkodjon az emberhez is. Már most is látszik, hogy minél tovább hagyjuk egy ilyen kórokozót szabadon keringeni, annál nagyobb esélyt adunk a mutációknak. Legrosszabb esetben a vírus képes lehet emberről emberre terjedni – ekkor valóban bekövetkezhetne egy új világjárvány.
Mi áll a jelenlegi szabályozás mögött?
Jelenleg, ha egy baromfitelepen H5N1-et diagnosztizálnak, a teljes állományt leölik, a gazdákat pedig a mezőgazdasági minisztérium pénzügyileg kompenzálja. Emellett 183 milliárd forintot fordítanak a farmok biztonságának növelésére, 146 milliárdot a bajba jutott gazdáknak, 36 milliárdot pedig vakcinakutatásra, valamint vizsgálják az ideiglenes tojásimport lehetőségét is.
Ennek ellenére néhány vezető kiállt az azonnali tömeges leölések eltörlése mellett. Kennedy és Mehmet Oz, az amerikai Medicare és Medicaid igazgatója Kanadában is fellépett egy struccfarm védelmében, ahol 398 madarat fenyegetett leölés; Oz Floridába is befogadta volna a madarakat kutatási célból.
Miért nem működne Kennedy javaslata?
Logikailag is nehezen védhető, hogy az immunisnak bizonyuló baromfikat meg lehetne tartani és szaporítani, mivel a gazdaságok tojó- és hústermelő állatai külön szaporítóállományból származnak, így a túlélők genetikája nem feltétlenül öröklődik tovább. Ráadásul a H5N1 szinte minden egyedet elpusztít a legelterjedtebb baromfifajták közül, tehát nagyon kevés túlélő lenne.
Gazdaságilag is katasztrofálisak lennének a következmények: madarak milliárdjai pusztulnának el, a tojás és a baromfihús ára az egekbe szökne, régiók és ellátási láncok omolhatnának össze, ráadásul az Amerikai Egyesült Államokból származó termékekre importtilalmakat vezetnének be Európában és más térségekben. Közben a vírus folyamatosan jelen lenne, amely ugródeszkaként szolgálhat az emberiség számára veszélyesebb változatok kialakulásához. Ha eltörölnék a fertőzött állományok leölését és a szigorú szabályokat, csak tovább nőne az emberek és állatok kitettsége, valamint a vírus terjedésének esélye.
Mit lehet tenni helyette?
A szakértők szerint egy átfogóbb, az adatmegosztásra és a járványügyi adatok valós idejű elemzésére épülő, gyors válaszintézkedéseken alapuló rendszerre volna szükség – bevonva minden érintettet: állattartókat, iparági szereplőket, állatorvosokat és kormányzati szerveket egyaránt. Emellett elengedhetetlen az új vakcinák fejlesztése, a farmok biológiai biztonságának javítása és a finanszírozási alapok bővítése is – nehezítve, hogy az USDA költségvetését éppen most szorítják vissza.
A jelenlegi szabályozás képes megakadályozni a fertőzés tovaterjedését, de a szakemberek hangsúlyozzák: nagyobb transzparenciára, több együttműködésre, és minden eddiginél alaposabb átgondolásra van szükség annak érdekében, hogy elkerülhető legyen egy valóban globális méretű járvány a jövőben.
