Miben rejlik az újítás lényege?
A jelenleg alkalmazott immunterápiás módszerek, mint például a CAR-T és CAR-NK terápiák, speciálisan módosított immunsejtekből állnak, amelyek képesek felismerni és megtámadni a daganatos sejteket. Ezek azonban eddig hátrányokkal jártak: a beteg saját sejtjeiből kell kiindulni, hosszú laboratóriumi előkészítéssel, ráadásul gyakran maga a páciens is túl gyenge, hogy elegendő egészséges sejttel szolgáljon.
Ezzel szemben az MIT és a Harvard tudósai olyan eljárást dolgoztak ki, amelyben egészséges donoroktól származó NK sejteket alakítanak át egyetlen lépésben. Így elkerülhető, hogy a befogadó immunrendszere elutasítsa a kezelést: a kutatók eltávolították a sejtek felszínéről azokat a HLA osztály I fehérjéket, amelyek alapján az immunrendszer felismeri az idegen sejteket. A génszerkesztést egy speciális siRNS-sel végezték, és ugyanezen eljárással ültették be a célzott hatásért felelős CAR-gént, valamint egy olyan gént is, amely tovább növeli a daganatpusztító képességet (például PD-L1 vagy más variánsok formájában).
Egy ilyen génkonstrukcióban egyesítették az összes szükséges információt, ami lehetővé tette, hogy a donor NK sejtek egyszerre váljanak láthatatlanná és pusztítóvá.
Állatkísérletes eredmények
Az átprogramozott CAR-NK sejteket emberihez hasonló immunrendszerrel rendelkező egereken tesztelték, amelyeket limfómás (nyirokrendszeri daganatos) sejtekkel fertőztek meg. Az új eljárással kezelt egerekben a módosított sejtek legalább három hétig fennmaradtak, és nagyrészt elpusztították a rákkal fertőzött sejteket. Ezzel szemben azoknál az egereknél, amelyek hagyományos vagy csak CAR-génnel ellátott NK sejteket kaptak, az immunrendszer gyorsan kiiktatta az idegen sejtvonalat, maga a daganat pedig szabadon terjedt.
Külön említést érdemel, hogy ezek a láthatatlan CAR-NK sejtek jóval kisebb eséllyel okoztak citokinvihar nevű mellékhatást, amely más immunterápiák esetén nem ritka, és akár életveszélyes is lehet. Ez arra utal, hogy biztonságosabb alkalmazásuk felválthatja a jelenlegi CAR-T terápiákat is.
Jövőbeni alkalmazások és támogatók
Az MIT kutatói már tervezik humán klinikai vizsgálatok elindítását is, együttműködve a Dana-Farber Rákközponttal. Emellett egy bostoni biotechnológiai céggel is partnerséget kötöttek, hogy autoimmun betegségek, például a lupus kezelésében is teszteljék az eljárást.
A projekt finanszírozásában olyan szereplők vettek részt, mint a Skyline Therapeutics, a Koch Intézet, a Claudia Adams Barr Alapítvány, valamint az USA Országos Daganatkutató Intézete – összesen több száz millió forintnyi támogatással.
Mekkora lépés ez a rák elleni harcban?
Az új, “láthatatlan” CAR-NK sejtek gyors előállíthatósága, az azonnali elérhetőség és a megnövelt biztonság mind hozzájárulhatnak ahhoz, hogy a jövőben a daganatkezelés sokkal hatékonyabbá és szélesebb körben elérhetővé váljon. A technológia más ráktípusokra és akár autoimmun betegségek kezelésére is alkalmazható lehet. Az áttörés komoly jövő előtt állhat, ha a humán vizsgálatok hasonlóan jó eredményeket hoznak, mint az előzetes állatkísérletek során.
