Mi tartja mozgásban a kínai MI-t?
Kína MI-fejlesztései elsősorban a nagy nyelvi modellekre (large language models) fókuszálnak. Az ország célja, hogy az MI teljes ökoszisztémájában önellátóvá váljon, mert stratégiai és gazdasági szempontból is kulcsfontosságúnak tartja ezt a technológiát.
Nem hagyható figyelmen kívül, hogy Kínának az amerikai technológiai exportkorlátozások miatt le kellett mondania az Nvidia legmodernebb chipjeiről, így a hazai fejlesztés került előtérbe. Az olyan cégek, mint a Baidu vagy a DeepSeek, már most is sikeresen tréningeznek és futtatnak komoly teljesítményű MI-modelleket saját, kínai gyártású chipeken.
Huawei vs. Nvidia: pályaív és lehetőségek
Az Nvidia GPU-it továbbra is az MI-alkalmazások egyik legfontosabb alapkövének tekintik, ám a szigorú amerikai exportkorlátozások korlátok közé szorították az együttműködést. Habár az Nvidiának engedélyezték, hogy piacra dobjon egy visszafogottabb, kifejezetten Kínának tervezett chipet, Peking inkább a hazai gyártású megoldásokat támogatja.
A Huawei Ascend chipek valódi versenytársként nem egyesével, hanem nagy mennyiségben, klaszterekben veszik fel a kesztyűt az Nvidia rendszereivel szemben. Ez leglátványosabban a Huawei CloudMatrix 384 nevű rendszerben érzékelhető, ahol 384 Ascend 910C chipet kapcsolnak össze. Ez a konfiguráció már megközelíti az Nvidia legmodernebb rendszereinek szintjét – viszont ötödször annyi chipet használnak ehhez.
A rendszer ereje abban rejlik, hogy nagy sebességű, akár optikai összeköttetésekkel gyorsan mozgatják az adatokat a chipek között, vagyis nemcsak a chip egyedi teljesítménye, hanem a klaszterszintű összekapcsolás adja meg a szükséges számítási kapacitást. Ettől függetlenül az energiafogyasztás jóval magasabb, hiszen több chip dolgozik egyszerre.
Olcsó áram: a kínai előny
A „több chip, nagyobb fogyasztás” elv mögött Kína óriási energiafölénye húzódik meg. Az MI-infrastruktúrához szükséges energiát kínai cégek továbbra is rendkívül kedvező áron kapják: az állam és az önkormányzatok támogatásokkal, rezsikedvezményekkel ösztönzik az MI-fejlesztőket. Számos város, például Sanghaj vagy Sencsen, célzott támogatásokat biztosít azoknak a cégeknek, amelyek bérlik a nagyteljesítményű számítási kapacitást.
Nem hagyható figyelmen kívül, hogy Kína több fronton is fejleszt: a megújuló energiaforrások gyors bővítése mellett a nukleárisenergia-infrastruktúra is folyamatosan nő, így rendkívül olcsó és bőséges energia áll rendelkezésre az MI-központok működtetéséhez.
Amerikai–kínai technológiai olló: lehet-e szűkíteni a rést?
Kérdés, meddig fenntartható ez a stratégia. Bár a Huawei chipjeit a SMIC, az ország legnagyobb félvezetőgyártója állítja elő, a technológia még mindig lemaradásban van a tajvani TSMC-hez képest – a Huawei Ascend 910 chipek 7 nanométeres technológiával készülnek, főként régebbi gyártósorokon.
A legnagyobb kihívás most az, hogy a kínai ipar korlátozott hozzáférése miatt (például holland litográfiai gépeket nem kaphatnak meg) mennyire tudnak lépést tartani a globális élvonallal.
Összességében elmondható, hogy Kína innovatív módon, hatalmas klaszterekre és kedvező energiaárakra támaszkodva próbálja behozni a technológiai lemaradást, de hosszabb távon továbbra is kérdéses, mennyire tartható fenn ez az út a globális chippiac gyors fejlődése mellett.
