Láthatatlan MI: veszély az adatokra
Ma a nagyvállalatokban található MI-eszközök 90 százalékát gyakorlatilag senki sem felügyeli. Ennek oka, hogy az okoseszközök már nem különálló alkalmazásként bukkannak fel: a legtöbb szoftver – például a Zoom, a Salesforce vagy a Slack – csendben, automatikus frissítésekkel élesít új MI-funkciókat. Ezek legtöbbször maguktól kezdik feldolgozni a vállalat érzékeny adatait, anélkül, hogy az informatikai vagy biztonsági csapat egyáltalán tudna róluk.
Fontos kiemelni, hogy mindez nemcsak technikai kihívás, hanem komoly stratégiai veszély is: nemcsak az új, szalagcímeket generáló MI-alkalmazások okozhatnak gondot, hanem azok a rejtett, beépített funkciók is, amelyek láthatatlanul szivárognak be a napi munkamenetbe.
MI-szétfolyás: megsokszorozódó kockázatok
Az MI-szétfolyás lényege, hogy egy vállalatnál akár több száz MI-megoldás is működhet párhuzamosan – miközben az informatikusok csak néhányról tudnak. Egy friss felmérés szerint a céges MI-eszközök négyötöde teljesen „gazdátlan”, vagyis senki sem követi, milyen adatokat dolgoznak fel, megfelelnek-e az adatkezelési szabályoknak, vagy hogy egyáltalán aktívak-e.
A legnagyobb veszély mégis abban rejlik, hogy ezek az eszközök sosem jelennek meg önálló szoftverként: funkcióként, a háttérben működő kapcsolóként jelennek meg azokban a programokban, amelyeket a cég már jóváhagyott. Így válik egy egyszerű chatplatformból (Slack) automatikusan összegző és cselekvést javasló MI, vagy ilyen módon kerül a Salesforce-ba és a Microsoft 365-be adatokat elemző és jelentést készítő MI-funkció.
A hagyományos védelem csődöt mond
A vállalatok eddigi biztonsági rendszerei nem voltak felkészülve erre. Ezek általában negyedéves szoftverauditokat tartanak, listázzák az új alkalmazásokat, de az MI-funkciók alattomos frissítések formájában, rejtve jelennek meg. A veszély tehát nem egy új program telepítése, hanem a már meglévő program egyetlen nap alatt megváltozó képessége. Gyakran nincs jele annak, ha egy MI végigvizsgál egy teljes adatbázist, vagy alapértelmezésben összegzi a magánjellegű dokumentumokat.
Az adatok érzékenységét jól mutatja, hogy a céges MI-eszközök 91 százaléka ellenőrizetlen, és a dolgozók üzeneteinek 8,5 százaléka érzékeny üzleti – például személyes vagy pénzügyi – információt tartalmaz. Ezekhez az adatokhoz a biztonsági szakértők gyakran csak utólag férnek hozzá, amikor már megtörtént a baj.
Új irány: irányításközpontú MI
Az úttörő cégek már a fejlesztés legelső pillanatától kezdve a megfelelőségi szabályokat építik be az MI-eszközökbe. Erre példa a LeapXpert Maxen nevű kommunikációs rendszere, amely nem csak rárakódik a fogyasztói chatalkalmazásokra, hanem maga is a megfelelőségi szabályoknak megfelelően működik: a hozzáférés szabályozott, az MI által létrehozott tartalom visszakereshető és archiválható, az adatok pedig el sem hagyják a kijelölt biztonsági kereteket.
Gutzeit, a LeapXpert vezérigazgatója szerint a legtöbb MI-asszisztenst utólag építik a termékekbe, és az egyszerűséget helyezik előtérbe a felelősséggel szemben – ők azonban már az első pillanattól fogva az ellenőrzésre és az elszámoltathatóságra koncentrálnak. Különösen szabályozott területeken, mint a pénzügy vagy az egészségügy, ez kulcskérdés lehet: még egy ártalmatlannak tűnő kérdés is bizalmas adatokat juttathat el jogosulatlan kezekbe, ha a megfelelőségi kontroll hiányzik.
Átláthatóság: a túlélés záloga
Az EU által életbe léptetett MI-törvény teljes átláthatóságot, részletes dokumentációt és rendszeres kockázatelemzést ír elő. A jogalkotók önkéntes magatartási kódexet is bevezettek, amely még szigorúbb ellenőrzések előjátékát jelzi. Az új szabályozás nyomán a cégeknek a gyártóktól is el kell várniuk, hogy mindent részletesen eláruljanak az MI működéséről.
Összességében elmondható, hogy azok a vállalatok lesznek a nyertesek, amelyek az irányítást és az átláthatóságot nem nyűgnek, hanem versenyelőnynek tekintik. Ahhoz, hogy az MI ne csupán rejtett veszély, hanem a fenntartható fejlődés alapja legyen, a teljes folyamatot átláthatóvá kell tenni: valós idejű felügyeletet kell biztosítani minden szoftverplatform fölött, és az MI-asszisztenseknek a kezdetektől az ellenőrzés logikáját kell követniük.
Ha nem látod, hol működik az MI, hogyan használja az adatokat, elveszíted az esélyt az ügyfélvédelemre, a jogkövetésre és a valóban megbízható eredményekre. A jó hír viszont az, hogy most már elérhetők azok az eszközök és modellek, amelyek révén az MI-t valóban kontrolláltan lehet bevezetni – elkerülhetővé téve az adatvesztést és a reputációs kockázatokat.
