Ki hitte volna: Az északi szingapúri talaj hamarosan forró aranybánya lehet

Ki hitte volna: Az északi szingapúri talaj hamarosan forró aranybánya lehet
Észak-Szingapúrban végzett fúrások eddig nem látott eredményeket hoztak: Sembawang városrészben a kutatók 1,76 km mélyen 122°C-os hőmérsékletet mértek, ami jóval magasabb, mint az Admiralty környékén korábban talált 70°C, 1,12 km mélységben. A Nanyang Műszaki Egyetem (NTU Singapore) és a TUMCREATE közös kutatásában, Surbana Jurong szakértőinek közreműködésével olyan információkat tártak fel, amelyek alapján az északi régió különösen ígéretes geotermikus energiaforrás lehet.

Vulkánok nélkül is kiemelkedő hőmérséklet

Az elsődleges adatokat egy nagyszabású szimpóziumon mutatták be, amelyen a világ számos országának energetikai és geotermikus szakemberei, köztük az Európai Geotermikus Energia Tanács, a Müncheni Műszaki Egyetem, az IEA, valamint a szingapúri és indonéz kormány képviselői is részt vettek. Ezek a tanulmányok azt igazolják, hogy Szingapúr földalatti régiója – vulkáni aktivitás nélkül – legalább kétszer forróbb az átlagos földi kőzeteknél.

A szakértők szerint ezzel a hőmérséklettel akár áramtermelésre, nagyobb lakónegyedek hűtésére, ipari fűtésre és hőalapú sótalanításra is lehetőség nyílhat. Sőt, a modellek alapján 5 km-es mélységben akár 230°C-ot is elérhet a hőmérséklet. Ez páratlan lehetőséget jelent, különösen, hogy a helyi gránit is fokozottan hőtermelő.

Az adatok segítenek annak meghatározásában is, meddig terjed a geotermikus tartalék, mennyi ideig használható ki, valamint milyen műszaki megoldások jöhetnek szóba szingapúri viszonyok között.

Új technológiák a geotermikus kiaknázásra

A jelenleg alkalmazható rendszerek, például a fejlett geotermikus rendszerek (Advanced Geothermal Systems – AGS) és a továbbfejlesztett geotermikus rendszerek (Enhanced Geothermal Systems – EGS) már Szingapúrban is kiértékelés alatt állnak. Az AGS egy zárt, mélyen futó rendszer: ide tartozik például az Eavor nevű kanadai start-up, amelyet a Temasek szingapúri befektetőcég is támogat. Az Eavor technológiája lehetővé teszi, hogy több kilométeres mélységből kinyert hőt elektromos árammá vagy hőenergiává alakítsák át. Egy másik résztvevő, a norvég GreenTherma pedig közvetlen hűtést és fűtést kínál moduláris rendszerekkel.

Ezek a módszerek eltérnek a hagyományos geotermikus rendszerektől, amelyek felszíni víztartókra vagy gőzre támaszkodnak – ilyenek Szingapúrban nem találhatók.

A kutatók szerint az AGS villamosenergia-előállításának költsége egyenlő a hidrogénalapú gázerőművekével, míg a hűtővíz ára legalább 28%-kal alacsonyabb. Az EGS szimulációk alapján 38%-os megtakarítást mértek, beruházás esetén ráadásul az üvegházhatású gázok kibocsátását legalább 90%-kal lehetne csökkenteni.

Szingapúr lehet a régió geotermikus nagyhatalma

A helyi fejlesztések tovább erősíthetik Szingapúr energiafüggetlenségét, és jelentősen csökkenthetik a szénalapú üzemanyag-felhasználást. Az NTU csapata indonéz szakértőkkel is együttműködik, hogy egész Délkelet-Ázsia geotermikus potenciálját kiaknázzák. Ha a mostani trend folytatódik, Észak-Szingapúr valóban aranybányává válhat – csak éppen nem aranyat, hanem tiszta, forró energiát rejt a föld mélye.

2025, adminboss, phys.org alapján

  • Te mennyire tartod kockázatosnak, ha egy ország az energiaellátásának nagy részét geotermikus energiára alapozza?
  • Ha ott lettél volna a szimpóziumon, mit kérdeztél volna meg a kutatóktól?




Legfrissebb posztok