A karrierlétra alsó foka már rogyadozik
Az elmúlt évben Raman egy újságcikkében arról írt, hogy az alsó fok eltörik a karrierlétrán. Ez a gondolat futótűzként terjedt, jelezve, hogy sokakban komoly feszültség él azzal kapcsolatban, hogy valami nagy változás van kibontakozóban. Nem hagyható figyelmen kívül, hogy a pandémiás évekkel szemben a mostani változás fokozatos, nem egyik napról a másikra történik meg mindenhol. Ugyanakkor gyorsan észrevehetővé vált, hogy a folyamat igazán az induló, belépő szintű munkáknál kezdődik – sokak számára ez az első olyan terület, ahol már érezhető a MI hatása.
Bár sokan találgatják, hogy pontosan mely területeken jelenik meg legelőször a változás, Raman szerint biztosan kijelenthető: minden dolgozót, minden iparágban és minden társadalomban érinteni fogja. Csak az a kérdés, mikor és hogyan. Az biztos, hogy minden munkakör változni fog, függetlenül attól, hogy az illető maga vált-e munkahelyet vagy sem.
Lehet-e előre látni, mi marad és mi tűnik el?
Ma senki sem tudja megjósolni a nettó foglalkoztatottsági mérleget: hány új munkahely jön létre, és hány szűnik meg emiatt véglegesen. Minden korábbi technológiai forradalom idején átrendeződött a munkaerőpiac, de az emberek eddig alkalmazkodni tudtak. A jelenlegi korszakban biztos, hogy minden munkakör alapvető változásokon megy keresztül, ezért érdemes figyelni arra, mit jelent ez a gyakorlatban.
A LinkedIn és a kormányzati adatok is megerősítik: a változás üteme már gyorsul. A cégvezetők 90 százaléka állítja, hogy 2025-re a MI bevezetése elsődleges prioritás lesz, ami jól mutatja, hogy a technológia már a mindennapjaink része.
Négy szakaszban robban be a MI gazdasági forradalma
Az első szakasz a zavar: az új technológia valósággá válik, és mindenki elkezdi használni. Most ebben a periódusban vagyunk. A MI terjedése ugyanolyan általános célú technológiai innováció, mint korábban a gőzgép, az elektromosság vagy az internet (internet).
A második szakaszban a munkakörök változnak meg: ezért is érdemes összehasonlítani, mi történt a munka világában az elektromosság és az internet megjelenésekor. Az elektromosság mindenhez hozzányúlt, de a munkavégzés változása leginkább a helyszínben mutatkozott meg: a fizikai munkát a gyárakban, nem a földeken végezték az emberek. Az internet viszont már a munkavégzés jellegét is átalakította: az intellektuális, alkotóerővel rendelkező dolgozók kerestek többet, nem csupán a fizikai munkások.
Ami most történik, az mindkét korábbi váltásnál radikálisabb lehet: a kommunikáció, a kritikus gondolkodás, a kreatív problémamegoldás és a történetmesélés kerül előtérbe az MI által támogatott korszakban. Az adatok szerint ma már a kommunikáció a legkeresettebb készség, nem a programozás. És bár nő az igény a mély MI-tudásra, a legtöbb új pozícióban az emberi képességek – például a stratégiai gondolkodás, meggyőzés, értékesítés, ügyfélkezelés – válnak kulcsfontosságúvá.
A harmadik szakaszban már új, kifejezetten emberi képességekre építő munkakörök jelennek meg. Ma már léteznek teljesen új pozíciók, például a digitális és humánerőforrás-igazgató vagy az MI-ért felelős vezető, amelyek száma világszerte háromszorosára nőtt öt év alatt. Ennél is izgalmasabb, hogy hamarosan teljesen új típusú vállalkozások indulnak majd, melyek ma még elképzelhetetlenek.
A negyedik szakasz a megszilárdulás: ekkor már a szervezeti struktúra (például a hierarchikus ábrák helyett projektalapú munkák) és a teljes gazdasági rendszer átalakul, és új pozíciók, új szakmák, egy teljesen új munkaügyi kultúra váltja fel a régit.
Az emberi tényező radikális átértékelése
Ami igazán új: mostantól a munka egyre inkább emberi arcot ölt. Nem hagyható figyelmen kívül, hogy az olyan emberi készségeket, mint a képzelőerő, a találékonyság, a szervezés, a kommunikáció, korábban gyakran csak mellékes, úgynevezett puha képességeknek tartották, és nem voltak nélkülözhetetlenek.
Ennek fényében a MI új korszakában azok lesznek sikeresek, akik képesek kihasználni kreativitásukat, és nem félnek az innovációtól. Bár sokan továbbra is bizonytalansággal, félelemmel tekintenek a jövőre, akik gyorsan alkalmazkodnak az új rendszerekhez, azok előtt egy izgalmasabb, humánusabb munkavilág nyílhat meg, amelyben a gépekkel jól együttműködő, gondolkodó ember kerül újra középpontba.
