Az RSV veszélyei és új megelőzési lehetőségek
Az RSV (respiratorikus szincitiális vírus) továbbra is vezető oka az újszülöttek kórházi ápolásának az Egyesült Államokban, különösen a kéthónaposnál fiatalabb babáknál jelent kockázatot. Évente nagyjából 58 000 ötévesnél fiatalabb gyermeket visznek kórházba RSV miatt, és 100–300 gyermek hal meg emiatt. Fontos, hogy 2023-ban két új lehetőség jelent meg: egy védőoltás várandósoknak (amely a placentán keresztül adja át a védelmet a babának), illetve egy monoklonális antitest-injekció, amelyet közvetlenül a csecsemőknek adnak.
Ezeknek a módszereknek köszönhetően az újszülöttek RSV miatti kórházi kezelése a 2024–2025-ös RSV-szezonban 28–43 százalékkal csökkent a 2018–2020-ig tartó, járvány előtti évekhez képest. A leglátványosabb javulást a 0–2 hónaposoknál tapasztalták: itt 45–71 százalékos csökkenés következett be régiótól függően.
Hogyan működnek az új védőeszközök?
Az egyik út, hogy a várandósok 32–36 hetes terhességnél megkapják a Pfizer által fejlesztett RSV elleni oltást, így a védő antitestek átjutnak a magzatba – ez a védelem 6–9 hónapig tart. A másik lehetőség a babáknak adott monoklonális antitest-injekció. Jelenleg ebből kettő is van: a Sanofi–AstraZeneca-féle nirsevimab, amely 2023 óta engedélyezett, valamint a Merck új fejlesztése, amely 2025 ősze előtt érkezhet meg a piacra.
Fontos hangsúlyozni, hogy ezek az antitestek nem akadályozzák meg magát a fertőzést, de segítenek a szervezetnek gyorsan reagálni és védekezni, mielőtt a betegség súlyossá válna – így sok kórházi kezelést lehet megelőzni.
Drámai személyes tapasztalatok és a megelőzés útja
Sok egészségügyi szakember személyesen is szembesül az RSV következményeivel. Egy gyermekgyógyász, aki maga is átélte, hogy elsőszülöttje súlyos RSV-vel került kórházba, később klinikai vizsgálatokban is részt vett fiával, hogy elősegítse a monoklonális antitest elérhetőségét más babák számára is. Harmadik gyermekénél már saját várandóssága alatt beadatott oltással védte meg újszülöttjét.
A tapasztalatok szerint, ha valaki nem kapott oltást a terhesség során, a csecsemőnek október és március között (az RSV-szezonban) kell beadni az injekciót – lehetőleg közvetlenül az első RSV-szezon kezdete előtt.
Az RSV és a hosszú távú egészségügyi hatások
A legtöbb gyermek kétéves kora előtt átesik RSV-fertőzésen, ám sokaknál csak náthaszerű tünetek jelentkeznek. Ugyanakkor a vírus súlyosabb szövődményeket is okozhat, például tüdőgyulladást, légzési nehézségeket és oxigénhiányt. A kórházba jutás sokszor a kiszáradás miatt történik, de egyes gyerekeket lélegeztetőgépre is kell tenni, ami maradandó tüdőkárosodást okozhat.
Az RSV elleni vakcina és antitest-injekció megjelenéséig évtizedekig tartott a kutatás: az első próbálkozások az 1960-as években indultak, azonban az akkori oltóanyag rossz irányba fejlődött, és épphogy súlyosbította a fertőzést. Csak jóval később fedezték fel, hogy a vírus felszínén lévő fehérje szerkezetét a fertőzés előtti állapotban (ún. prefúziós formában) kell célozni; így sikerült elérni 70–80 százalékos megelőzési hatékonyságot a súlyos megbetegedéseknél.
A következő akadály: széles körű alkalmazás
Az orvosi közösség következő nagy kihívása, hogy minél szélesebb körben alkalmazzák ezeket a megelőző eszközöket. Az USA-ban a 2024–2025 tavaszáig született babák csupán mintegy 40 százaléka részesült ilyen védelemben, noha az első évben már jelentős volt az érdeklődés, sőt, korábban hiány alakult ki nirsevimabból is. A jövőben várhatóan két termék is elérhető lesz, így a kínálat bővül.
Bár minden érintett számára biztosított a TB- és magánbiztosítási támogatás, az adatok szerint a fekete bőrűek, az alacsonyabb társadalmi helyzetűek vagy az állami biztosításban részesülők jóval kevésbé jutnak hozzá a korszerű védelmi lehetőségekhez. Ez egyenlőtlenségeket teremt, amelyek kezelése kulcsfontosságú.
Bizalmatlanság és lassú elfogadás
Az oltásellenes nézetek terjedése szintén akadályozza a széles körű elfogadást, különösen azután, hogy nőtt a kanyarós esetek száma az USA-ban a védőoltások elutasítása miatt. Emellett a kórházi ellátás adminisztratív nehézségei is lassítják a bevezetést sok helyen, így a megelőző programok tényleges kiterjesztése továbbra is kihívást jelent.
A szakértők hangsúlyozzák: most már kézzelfogható bizonyíték van arra, hogy ezek az újdonságok radikálisan csökkentik az intenzív osztályra kerülés, a kórházi ápolás és a halálozás esélyét az újszülötteknél. A következő feladat, hogy ezt az üzenetet eljuttassák minden kismamához, nőgyógyászhoz és gyermekorvoshoz. Az eszköz már a kezünkben van – tegyük meg, amit lehet!
