Van élet a Marson?
Bár a Mars ma egy fagyos, száraz bolygó, az elmúlt évek kutatásai azt mutatják: egykor talán egészen más világ volt. A marsjárók, mint a Curiosity és a Perseverance, kőzetminták alapján megerősítették, hogy a bolygón egykor folyékony víz volt jelen, ami az élet alapvető feltétele. A Curiosity egyik fő feladata éppen annak vizsgálata, hogy volt-e olyan időszak, amikor a marsi körülmények kedveztek a mikrobák fennmaradásának. A kutatócsapat elsősorban három alapvető feltételre koncentrált: folyékony víz, szénforrás és kémiai energia, amely az anyagcserét táplálja.
A Perseverance rover jelenleg is ígéretes kőzetmintákat gyűjt, amelyeket a NASA és az ESA közös, fejlesztés alatt álló Mars-minta visszahozó (Mars Sample Return) missziójával terveznek a Földre juttatni elemzésre – ez a küldetés alapjaiban változtathatja meg az emberiség világképét. Különösen fontos kiemelni, hogy legalább az egyik begyűjtött minta tartalmazhat olyan nyomokat, amelyek ősi marsi életre utalnak.
Az élet lehetősége a Vénuszon
A Vénuszt gyakran emlegetik a Föld ikertestvéreként, ám valójában kevés hely lehet ellenségesebb az élet számára: felszíni hőmérséklete közel 470°C, ami képes megolvasztani az ólmot, a légnyomás pedig több mint 90-szerese a földinek. Sűrű, mérgező felhőzete főként kénsavból áll. Ennek ellenére elképzelhető, hogy valamilyen extrém mikrobiális élet túlélhet a bolygó magaslégkörében, ahol a körülmények enyhébbek. Itt talán az élőlények meg tudják védeni magukat a kénsav pusztító hatásával szemben.
Az MIT jelenleg a Morning Star Missions programmal igyekszik feltérképezni a Vénusz légkörét, sőt, céljuk, hogy felhőmintákat gyűjtsenek vissza a Földre. Sara Seager, a kutatás vezetője szerint, ha itt életnyomokat találnak, az jelentősen kitágítja majd a lakhatónak tekinthető világok körét.
Érdemes megemlíteni, hogy a tudósok általában a folyékony vízhez kötik az életet, ezért egy Vénuszon felfedezett életforma szinte teljes paradigmaváltást jelentene. 2020-ban a vénuszi légkörből származó foszfin gázt az élet lehetséges jeleként azonosították, mivel ezt a vegyületet legtöbbször élő szervezetek vagy extrém körülmények között állítják elő. Azonban a jel gyenge volt, és sokan vitatták az eredményt, mondván, akár téves is lehetett. A Morning Star Missions sok kérdésre választ adhat majd.
A Szaturnusz és a Jupiter holdjainak rejtélyei
A Naprendszer távolabbi vidékein a Szaturnusz és a Jupiter holdjai, különösen az Enceladus és az Europa, izgalmas célpontként szolgálnak. A Szaturnusz Enceladus nevű holdja alatt óceán hullámzik a vastag jégkéreg alatt, és a felszínről hatalmas, sós vízgőz-csóvákat lövell az űrbe. Ezek elemzésével a 2005-2017 között működött Cassini-űrszonda kimutatta, hogy a holdon minden alapvető kémiai összetevő jelen van, ami az ismert élethez szükséges, beleértve a foszfátokat is. Több újabb misszió van tervben, amelyek a kibocsátott anyagokat kívánják részletesebben vizsgálni.
A Jupiter jeges holdja, az Europa, szintén globális felszín alatti óceánnal rendelkezik, amelyet a bolygó óriási gravitációja tart melegen – így a víz ott folyékony maradhat. A holdon időnként vízkitöréseket is észlelnek, a sós tengervíz és a kőzetes kéreg kölcsönhatásából pedig földi mélytengeri életformákhoz hasonló organizmusok is kialakulhattak. Ehhez kapcsolódóan az ESA 2023-ban indította útjára a JUICE (Jupiter Icy Moons Explorer) missziót, amely 2031-ben ér a Jupiterhez, illetve a NASA 2024 végén indította útnak a Europa Clipper űrszondát, amely 2030-tól fogja közelről vizsgálni a holdat.
Érdemes beszélni a Szaturnusz másik különleges holdjáról, a Titanról is, amelynek légköre nitrogénben és metánban gazdag. Felszínén folyékony szénhidrogénekből álló tavak találhatóak, éghajlati ciklusa pedig különleges vegyi összetevőket hozhat létre. A NASA következő nagy dobása, a Dragonfly (Szitakötő), egy repülő drón küldetése lesz, amely mintákat gyűjt majd különböző helyszínekről.
Ismeretlen világok: további lehetséges élethelyszínek
Nem szabad megfeledkezni a törpebolygókról sem. A Ceres például – a NASA Dawn (Hajnal) űrszonda 2015-ös képein alapuló feltételezések szerint – jelentős mennyiségű vizet rejthet jéggel és kőzettel borított felszíne alatt.
Összességében elmondható, hogy minél többet vizsgáljuk a Naprendszer világait, annál több olyan helyszínt találunk, ahol valamilyen élet kialakulhatott. Különösen fontos megjegyezni: ha van is élet bárhol a szomszédságunkban, valószínűleg nagyon egyszerű, mikrobiális szervezetekről van szó. Éppen ezért egyelőre nekünk kell elsőként üdvözölnünk őket, hiszen valószínűleg nem ők fognak először kopogtatni nálunk.
