Hogyan változtatta meg a világot egy véletlen felfedezés, az első antibiotikum

A rendetlenségből született a sorsdöntő áttörés

Fleming híresen rendetlen kutató volt, aki gyakran napokra, hetekre magára hagyta a baktériumtenyészeteket. Szokatlan munkamódszerei ellenére éppen ennek köszönhette, hogy nem dobta ki idő előtt a legendás Petri-csészét. Az úttörő felfedezés mégsem váltott ki nagy érdeklődést: orvos kollégái hidegen fogadták, az aktív hatóanyag izolálása túl nehéznek bizonyult, így a penicillin körüli kutatások évekig nem haladtak előre.

Életmentő por és a gyógyszeripari forradalom

A felfedezés csak egy évtizeddel később, 1939-ben kapott új lendületet, amikor Howard Florey és Ernst Chain kutatócsoportja – köztük Margaret Jennings, Edward Abraham és Norman Heatley – sikeresen kivonta, tesztelte és tömegtermelésre alkalmassá tette a penicillint. Habár az első adagok még szennyezettek voltak, egy súlyosan beteg fiún Fleming maga próbálta ki a port. Az injekció a gerincvelőbe hatott, a gyerek felgyógyult. Fontos megjegyezni, hogy ekkor a gyógyszer még nem volt tökéletesen tiszta.

Nobel-díj és világmegváltó hatás

Ez az áttörés elindította a penicillin tömegtermelését: 1945-re a világ első antibiotikuma már széles körben elérhetővé vált, és óriási hatással volt az orvostudományra. Fleming, Florey és Chain 1945-ben Nobel-díjat kaptak azért, amit sokak szerint az emberiség egyik legnagyobb életmentő találmányának tartanak. Ugyanakkor 1964-ben Dorothy Hodgkin szintén Nobel-díjat kapott a penicillin kristályszerkezetének meghatározásáért, amely segített az újabb antibiotikumok fejlesztésében. Becslések szerint azóta százmilliók életét mentették már meg penicillinnel és származékaival, a fülgyulladástól a tüdőgyulladáson át a húgyúti fertőzésekig.

Új kihívások: az antibiotikum-rezisztencia

A penicillin nemcsak más antibiotikumok fejlesztéséhez vezetett, hanem hozzájárult az úgynevezett „csodagyógyszerek” térnyeréséhez is. Ugyanakkor a túlzott és hibás alkalmazás miatt sok baktériumtörzs ellenállóvá (rezisztenssé) vált, beleértve magát a penicillint is. Ma a tudósok új stratégiákat dolgoznak ki: a fágterápiától a CRISPR génszerkesztésig számos modern eljárással próbálják felvenni a harcot a szuperbaktériumok ellen.

2025, adminboss, www.livescience.com alapján