Mi történt a jég alatt?
Egy kutatócsoport váratlanul, műholdas adatok elemzése során, azonosította ezt a jelenséget Grönland északi részén. A vizsgálathoz hat különböző műhold adatait vetették be, köztük az ICESat, az ICESat-2, a Landsat 8, valamint az Európai Űrügynökség Sentinel-1, Sentinel-2 és CryoSat-2 eszközeit is, és 3D-s modellezéssel térképezték fel a jég alatti áradást. Az esemény során egy nagyjából 2 négyzetkilométeres, 85 méter mély kráter keletkezett a jégtakaróban, amikor a tó vizének zöme áttört felfelé.
Miért fontos a felfedezés?
A grönlandi jégtakaró a bolygó két állandó jégtakarója közül az egyik, háromszor akkora, mint Texas – vagyis kb. 1,7 millió négyzetkilométer – és óránként átlagosan 30 millió tonna jeget veszít. A kutatók eddig úgy vélték, az olvadékvíz a felszínről egyszerűen a tengerbe csorog. Most viszont kiderült, hogy a jégréteg alatt tavak is létezhetnek, amelyek – bár csak nemrég fedezték fel őket – akár váratlanul hatalmas vízmennyiséget továbbíthatnak a tenger felé, radikális törésekkel, amelyek a jég felszínét is károsítják.
Milyen következményei vannak?
A lezúduló víz olyan erős volt, hogy hatalmas jégtömböket szakított ki, melyek akár 25 méter magasra is felnyúltak, és a jégfelszínt is végigszántotta egy, a Central Park kétszeresének megfelelő területen. Ez teljesen új megvilágításba helyezi, hogyan vezeti vagy tárolja a vizet a grönlandi jégtakaró, és rávilágít arra, mennyire keveset tudunk a jégtakaró alatti hidrológiai rendszerről, amely a jövőben akár látványosan is gyorsíthatja a jégtakaró pusztulását.
