A hétfői stressz nem legenda
Az orvosi statisztikák világosan mutatják: hétfőn megnő a szívroham és a szív- és érrendszeri események esélye, ráadásul nemtől és életkortól függetlenül. Különösen fontos kiemelni, hogy a hétfői rossz közérzet nem csupán hangulat kérdése, hanem objektív egészségügyi kockázat. Egy, több mint tízezer, 50 évesnél idősebb felnőttet vizsgáló brit kutatás szerint a hétfői szorongás tartósan magasabb kortizolszintet okoz, sőt, ez a hatás a nyugdíjasokat is érinti, nem csak az aktív dolgozókat.
Az agy és a test összhangban aggódik hétfőnként
A test stresszválaszát a hipotalamusz-hipofízis-mellékvese (HPA) tengely szabályozza. Amikor stresszesek vagyunk, az agy kortizolt bocsát ki, ami rövid távon segíti a fókuszt és az energiamobilizációt. Ugyanakkor a folyamatosan magas kortizolszint tartósan károsítja az immunrendszert, és növeli a szorongás, depresszió, cukorbetegség, elhízás és szívbetegségek kockázatát.
Egyedülálló angliai kutatás hajszálmintákból vizsgálta, hogyan hat a hétfői szorongás a hosszú távú kortizoltermelésre. Az eredmények lesújtóak voltak: azoknál, akik hétfőn (más nap helyett) számoltak be szorongásról, két hónappal később átlagosan 23%-kal magasabb kortizolszintet mértek.
Nem csak a dolgozók szenvednek a hétfőtől
Érdekes, hogy a magasabb hétfői kortizolszint nemcsak az aktív dolgozókat terheli. A nyugdíjasoknál is kimutatható a hétfői stressz biológiai nyoma, mintha a test már megszokta volna, hogy a hét első napja különösen stresszes. Ezzel szemben a hét többi napján jelentkező szorongás jóval kisebb fiziológiai hatással jár.
Az adatok rámutatnak: önmagában a hétfő ténye felerősíti a szorongás hatását a szervezeten belül. Azt is megfigyelték, hogy akiknél krónikusan magasabb a kortizol, érzékenyebbek a hétfő okozta stressz káros következményeire.
Miért pont a hétfő?
A magyarázat részben abban rejlik, hogy a lazább hétvégéről a kötöttebb hétköznapokra való visszaállás önmagában is stresszes. Sokan rosszul viselik ezt az átmenetet, és a rendszeresen visszatérő hétfői alkalmazkodási nehézség idővel mélyen beidegződött biológiai reakcióvá válik. Elméletileg akár automatikus válaszként is kialakulhat, még akkor is, ha már nem dolgozunk.
A bizonytalanság is fokozhatja a stresszt, hiszen a hét első munkanapja mindig új kihívásokat tartogat. Akik nehezen alkalmazkodnak ehhez a ciklikussághoz, azoknál idővel szabályozási zavar alakulhat ki a stresszrendszerben, ami betegségekhez vezethet.
Mi lehet a megoldás?
A hétfői stresszt nem szabad egyéni problémának tekinteni: rendszeres egészségügyi kockázatként kell kezelni, különösen idősek körében. A kórházaknak és rendelőknek számítaniuk kell arra, hogy hétfőnként megnőhet a szív- és mentális problémákkal érkezők száma.
Összefoglalva: a tudatos stresszcsökkentő technikák, például a meditáció, a rendszeres testmozgás vagy az egészséges alvás segíthetnek mérsékelni a hét első napjához kapcsolódó tartós egészségkárosító hatásokat. A mesterséges intelligencia is nagy segítség lehet személyre szabott ötletek kidolgozásában arra, hogyan válhat a hétfő kevésbé démonivá, és miként kezdhetjük a hetet erősebben, nem csak kényszeredett sóhajjal.
